Lakástüzek mérlege 2022 első három negyedévében

forrás: https://www.langlovagok.hu/12042/lakastuzek-merlege-2022-elso-harom-negyedeveben/

a kép forrása: langlovagok.hu

A legidősebb halálos áldozat 102 éves volt.

Idén szeptember végéig csaknem 5600 lakás gyulladt ki Magyarországon – tájékoztatott az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. A lakástüzek következtében 443 ember sérült meg, többségük füstmérgezést szenvedett. Életüket 58-an vesztették.  A lakástüzek áldozatainak átlagéletkora 64 év, a legfiatalabb 28, a legidősebb 102 éves volt.

A tűzoltók az égő épületekből 310 embert mentettek ki. A lángok megfékezése átlagosan 40 percet vett igénybe. A leghosszabb beavatkozás 13 órán át tartott: áprilisban egy pécsi lakóház garázsában keletkezett tűz, a lángok pedig átterjedtek a garázs feletti lakásokra. A lakástüzek harmincnyolc százalékát tíz percen belül eloltották a tűzoltók. Az év első 9 hónapjában keletkezett lakástüzek eloltásához összesen 3737 órára volt szükség, az égő épületekhez 11 183 tűzoltógépjármű vonult. A házakban összesen 84 ezer négyzetméternyi terület égett le.

Kéményben 704 alkalommal keletkezett a tűz, de gyakori volt, hogy a konyhában, a hálóban, tárolóban, vagy a nappaliban csaptak fel a lángok. A legtöbb lakástűz elektromos problémára, nyílt láng használatára, a fűtés hibáira, főzésre, vagy dohányzásra vezethető vissza. Gázpalackok jelenléte 255 esetben nehezítette a beavatkozást.

Szeptember végéig 849 szén-monoxiddal összefüggő eset miatt riasztották a tűzoltókat, 124 ember szenvedett szén-monoxid-mérgezést, 9-en pedig életüket vesztették a mérgező gáz miatt – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

Jogszabály- és szabványváltozások: 2022. augusztus

forrás: http://www.nefeledd.info/node/269

Az augusztusban történt – munka-tűzvédelmi vonatkozású – fontosabb jogszabály- és szabványváltozások jegyzéke ide kattintva tekinthető meg.

A változások közül az alábbi jogszabály emelhető ki:

315/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet egyes építésügyi, örökségvédelmi, vagyongazdálkodási és kormányzati igazgatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról
Megjelent: MK 136/2022 (VIII. 16.) Hatályos: 2022. 08. 17

Többek között módosítja a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról
Megjelent: MK 135/2022 (VIII.16.) Módosítja: 315/2022. (VIII. 16.) Korm. r. Hatályos: 2022. 08. 17.

18. § (4) Az építésügyi hatóság az építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység
a) az (1) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg,
b) engedélyezését a kiemelt településképi vélemény nem javasolta,
c) az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás (a továbbiakban: állami magasépítési beruházás) megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
d) 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta, vagy
e) egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.

(4) A határozat rendelkező része az Ákr. 81. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül, az engedély tárgyától függően tartalmazza:
i) a 2015. december 31-ét követően benyújtott, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá eső új és nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületre vonatkozó kérelem esetén azt a feltételt, hogy 2024. június 30-ig az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, valamint az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie.

25. § (3) Az építésügyi hatóság az elvi építési keretengedélyt nem adja meg, ha a tervezett építési tevékenység
a) engedélyezését a kiemelt településképi vélemény nem javasolta,
b) az Étv. 19. § (4) bekezdésében foglaltak szerinti, és a központi építészeti tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
c) állami magasépítési beruházás megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta,
d) 5000 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó épület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta, vagy
e) egy építési telken 1500 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó és legalább hat lakásból álló többlakásos, új építésű lakóépület megvalósítására irányul, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.

35. § (9) Az építésügyi hatóság az integrált építési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha a tervezett építési tevékenység engedélyezését az Étv. 19. § (4) bekezdése szerinti esetben, valamint az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló törvény szerinti állami magasépítési beruházás esetében a központi építészeti tervtanács szakmai véleményében nem ajánlotta.

44. § (1) Az építésügyi hatóság a fennmaradási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) az engedélyezést a kiemelt településképi vélemény nem javasolta, vagy
b) állami magasépítési beruházás valósult meg, és azt a központi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményében engedélyezésre nem ajánlotta.

Új jogszabály:

10/2022. (VIII. 1.) MvM rendelet a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj részletes szabályairól
Megjelent: MK 130/2022 (VIII. 01.) Hatályos: 2022. 09. 01.

1. § A védettségi igazolvány pótlása, cseréje esetén 3000 forint igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni, amelyből 2000 forint a védettségi igazolvány előállítási költsége.

Indul a tűzvédelmi mérnök képzés az NKE-n

forrás: https://www.langlovagok.hu/11863/indul-a-tuzvedelmi-mernok-kepzes-az-nke-n/

Még lehet pótfelvételizni a nappali és levelező tagozaton induló szakra.

Tűzvédelmi mérnöki alapképzési szakot indított a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE). A szeptemberben kezdődő képzés államilag támogatott nappali tagozatára 280 ponttal, levelező tagozatára 389 ponttal lehetett bejutni. Költségtérítéses finanszírozással levelezőn indult, 280 pontos bejutási határral.

Az NKE tájékoztatása szerint a civil képzés célja az építésügyi tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásához szükséges tűzvédelmi mérnöki felsőoktatási végzettséget (tervezési jogosultság) megalapozó ismeretek megszerzése, valamint a tűzvédelmi szakértői tevékenység ellátásához szükséges ismeretek elsajátítása az építmények tűzvédelme, a tűzoltó technikai eszközök, az ipari tűzvédelem és a tűzvizsgálat területén. További cél a beépített tűzvédelmi berendezések (automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések) tervezői és kivitelezői részére előírt tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány megszerzéséhez szükséges előképesítés biztosítása.

Ezt egészítik ki a hallgatóknak a gazdálkodó szervezetekben foglalkoztatott felsőfokú szakképesítéshez kötött katasztrófavédelmi, polgári védelmi, iparbiztonsági és tűzvédelmi beosztásokhoz tartozó műszaki tervezési, szervezési, elemzési és értékelési feladatok végrehajtására való felkészítése.

Emellett a hallgatók a hivatásos katasztrófavédelem tűzmegelőzési, tűzvizsgálati, tűzoltási és ügyeleti szakterületén, az önkormányzati, a létesítményi tűzoltóságok, illetve az önkéntes tűzoltó egyesületek tűzvédelmi szakbeosztásaiban végrehajtandó műszaki mérnöki feladatok ellátására is felkészítést kapnak.

A tűzvédelmi mérnöki alapképzési szakot sikeresen elvégző hallgatók tűzvédelmi mérnöki munkakörökben tudnak elhelyezkedni alapvetően a gazdálkodói szférában, illetve a hivatásos katasztrófavédelem hatósági szakterületén, amennyiben az alkalmassági követelményeknek megfelelnek.

A képzés elsősorban azokat a készségeket és kompetenciákat fejleszti, amelyek a mérnöki műszaki feladatok ellátására alkalmassá teszik a hallgatót.

Főbb tantárgyak:

  • Matematika;
  • Mechanika;
  • Kémia;
  • Égés és oltáselmélet;
  • Tűzvédelmi jog és igazgatás;
  • Építészeti tervezés és kivitelezés;
  • Épületgépészet;
  • Épületszerkezetek tűzvédelme;
  • Tűzvédelmi mérnöki módszerek;
  • Létesítés és használat tűzvédelme;
  • Tűzeseti diagnosztika és rekonstrukció.

A szak leírása innen, a tanterv innen, a képzési és kimeneti követelmények innen tölthetők le.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen most elsőként induló szakra augusztus 5-ig még lehetőség van pótfelvételizni a felvi.hu oldalon keresztül.