Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.langlovagok.hu/12951/szabvanyok-a-kulso-tuzhatasnak-kitett-tetok-vizsgalatarol/

Az MSZ CEN/TS 1187:2023 angolul, az MSZ CEN/TS 16459:2023 magyar nyelven is megjelent.

A Magyar Szabványügyi Testület 2023. október 1-jén mind magyar, mind angol nyelven megjelentette az „MSZ CEN/TS 16459:2023 Külső tűzhatásnak kitett tetők. A CEN/TS 1187 szerinti vizsgálatok eredményeinek kiterjesztett alkalmazása” műszaki specifikációt. Ehhez kapcsolódóan október 1-jén szintén megjelent az „MSZ CEN/TS 1187:2023 Vizsgálati módszerek tetők külső tűzhatásnak való kitételére” szabvány angol nyelven – közölte a Magyar Szabványügyi Testület.

Az egyes tetők tűzhatással szembeni teljesítménye alapján való osztályba sorolásának menete a következő: A vizsgálat az MSZ CEN/TS 1187 alapján történik, amely alapján az osztályba sorolást az MSZ EN 13501-5:2016 Építési termékek és építményszerkezetek tűzvédelmi osztályozása. 5. rész: Osztályba sorolás a külső tűzhatásnak kitett tetők vizsgálati eredményeinek felhasználásával szabvány szerint lehet elvégezni. A hasonló tetők osztályba sorolásához egyedi szabályok szükségesek. E szabályok közvetlen alkalmazási szabályok vagy kiterjesztett alkalmazási szabályok. Előbbieket az MSZ EN 13501-5, utóbbiakat az MSZ CEN/TS 16459 adja meg.

Az MSZ CEN/TS 16459 módszertant nyújt ahhoz, hogyan befolyásolhatja egy tető adott termék- és végfelhasználás szerinti paramétereinek egy vagy több változtatása a (magyar nyelven szintén elérhető) MSZ EN 13501-5:2016 szerinti osztályba sorolást.

Az MSZ CEN/TS 1187 szerinti 1–4. vizsgálati módszerre vonatkozó szabályokat az MSZ CEN/TS 16459 A, B, C és D melléklete tartalmazza. Az E melléklet megadja az A–D mellékletben lévő EXAP-szabályok módosítására benyújtott kérelmekre vonatkozó eljárását és adatelfogadási alapelveit.

A szabvány nem tér ki a zöldtetőkre, valamint a tetőbe épített vagy a tetőn elhelyezett PV-rendszerekre, hő- és füstelvezető rendszerekre, valamint a tető-felülvilágító kupolákra – tájékoztatott a Magyar Szabványügyi Testület.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4001-habbal-oltas-a-kezi-tuzolto-keszulekekkel-%E2%80%93-hogyan-csereljuk-flourmentesre

A PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagok korlátozása miatt egyre többször fel kell tenni a kérdést a tervezőnek, vállalati tűzvédelmi szakembernek mi legyen helyette? A flourtartalmú habbal töltött tűzoltó készülékek lecserélhetők flourmentes habot tartalmazókra, de lehet más alternatívákat is keresni. Mi jöhet szóba?

B tűzosztályban a legjobb

A B tűzosztályba tartozó tüzek oltásában a habbaloltás az egyik leghatékonyabb és főként legkevesebb járulékos szennyezéssel járó tűzvédelmi megoldás a tűzoltó készülékek választékában. Azonban a különböző fluorozott felületaktív anyagok ipari alkalmazásának tilalma ezt a felhasználói területet is érinteni fogja. Az eddig forgalmazott filmképző habanyag tartalmú habbaloltó készülékek fluorvegyület tartalmuk miatt tiltó listára kerülnek. Környezetvédelmi és egészségügyi okok miatt használatuk, készenlétben tartásuk hamarosan véget ér. Mik a kilátások ezek helyettesítésére?

Habbal oltót – habbal oltóra

A legegyszerűbb megoldás, ha a jelenlegi a PFOS/PFOA tartalmú tűzoltó habképzőanyagokat tartalmazó tűzoltó készülékeket fokozatosan flourmentes habot tartalmazókra cseréljük. Ennél két szempontot kell figyelembe vennünk:

1. Csak erre minősített új készülékre vagy átalakítással minősített régi készülékre cserélhetjük.
2. Figyelembe kell vennünk, hogy a régi és az új habok oltási hatásmechanizmusa eltérő.

Az eltérő hatásmechanizmus azt jelenti, hogy a régi készülékekben lévő flourozott hab filmképzős tulajdonságú, az új, környezetbarát flourmentes habok nem filmképzők.

• Vagyis a mai habbaloltó készülékek a fluortenzidek filmképző tulajdonságának köszönhetik rendkívül hatékony „B” osztályú anyagokkal szembeni az oltóképességüket. Ezeknél készülékeknél nincs látványos habfejlesztés, hanem inkább 2-6 közötti habkiadósságú folyadék vagy habos permet keletkezik. A filmképzés biztosítja azt a gőzzáró képességet, amely alkalmassá teszi a tűzoltó készülékeket akár 233B méretű tüzek oltására is.
• A jelenleg kapható fluormentes (FF) habkoncentrátumok nem rendelkeznek filmképző képességgel. Oltóképességük inkább a hab jelenlétén és tartós habtakaró kialakításán alapszik. Emiatt az ilyen tűzoltókészülék korlátozott oltóanyag mennyisége (6-9 liter) valószínűleg nem elegendő a fluortenzid alapú vizes filmképző habokkal azonos oltásteljesítmény elérésére. Ezért érdemes több készüléket választani.

Habbal oltó tűzoltó készüléket másra

Ez is egy lehetőség, ha a kockázatértékelés nem ír elő kifejezetten habbal oltó készülékeket az A + B tűzosztályhoz.

Az alternatív megoldások:

• Sok irodában és üzlethelyiségben például gyakran csak A tűzosztályú anyagok vannak. Normál tűzveszély esetén itt megfelelőek a vízbázisú hatékony sóoldatú tűzoltó készülékek. Ezek oltóanyaga fluormentes, környezetbarát, biológiailag lebomló és hatékony. Még az olvadó műanyag tárgyakat is megbízhatóan oltja el, de csak az A osztályú tüzeket fedi le.
• Az érzékeny területeken a B osztályú tüzek esetén CO₂ tűzoltó készülék is alkalmas lehet. Ez az oltóanyag fluormentes, fagyálló és szinte oltóanyag maradék nélküli oltást biztosít. Ez azonban csak a B tűzvédelmi osztályra vonatkozik és csak beltéri használat esetén! Ugyanakkor figyelembe kell vennünk, hogy a CO₂ hátránya az elektronikai berendezések oltása esetén a kiáramló gáz és szárazjég okozta fagyásos hősokk és az azt követő páralecsapódás által kiváltott zárlat, amely az erre érzékeny elektronikai eszközök károsodásához vezethet. Az ’A’ osztályú tüzek CO₂ oltásakor fennáll a visszagyulladás lehetősége, ezért erre a célra CO₂ oltó nem alkalmas.
• Bár az ABC porral oltó készülékek fluormentesek, de inkább kültéri területekre, nagy légterű helyiségekbe, garázsokra, vegyiparba stb. ajánlhatók, mivel az oltás után erős por szennyeződést hagynak maguk után. Beltéren, különösen precíziós gépi berendezéseknél, nemkívánatos másodlagos károkat okozhatnak.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3989-hol-kell-hol-nem-kell-tuzvedelmi-szakembert-alkalmazni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét, ez pedig kihat a tűzvédelmi szakemberek alkalmazási kötelezettségére is. Milyen hatással lehet mindez a tűzvédelmi szakemberek alkalmazására? Mi olvasható ki a tervezetből? Mi változhat?

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

A jogszabálytervezet szerint általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki a Belügyminisztérium,

• az ötven munkavállaló feletti vállalkozások és
• a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Ebből következően ezeknél a vállalkozásoknál alkalomszerűen sem kell tűzvédelmi szakembert alkalmazni.

Ha a KSH adatait megtekintjük, láthatóvá válik a tervezett változás mértéke.

Tűzvédelmi Szabályzatot és így tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni:

Jelenleg

• 5 fő feletti vállalkozásnál ez mintegy 745 ezer vállalkozást jelent (A pontos szám azért nem állapítható meg, mert a KSH 1 fő, majd 2-9 fő között tartja számon a mikrovállalkozásokat.)
• Ez mintegy 1,2 millió munkavállalót érint.

A tervezet szerint

• Ez mintegy 100 ezer (5-9 főt alkalmazó) mikrovállalkozást és 30 825 és (10-50 főt alkalmazó) kisvállalkozást vállalkozást jelent. Ezzel összesen újabb kb. 130 ezer vállalkozásnál nem kell a tervezet szerint tűzvédelmi szakembert alkalmazni.
• Ez további 770-780 ezer munkavállalót érint.

• Ugyancsak nem kell tűzvédelmi szabályzatot készíteni, annak a cégnek, amelyik bérelt ingatlanban működik, ha az ingatlan üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
• A felsoroltak közül kivételt képeznek azok a szervezetek, amelyek 50 fő feletti befogadóképességű helyiségekkel rendelkeznek. Pl. tanterem, előadóterem, bemutatóterem, aula, múzeum, étterem, rendezvényterem, színház, stb.

Kit, hol kell alkalmazni?

A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet. Ez ma nem gazdasági mérettől, hanem a tűzvédelmi veszély mértékétől függ.

Középfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni legalább havi nyolc órában a vállalkozásunknál, ha az

• 1000-5000 kg/liter közötti mennyiségben robbanásveszélyes anyagot tárol, feldolgoz, előállít, (kivéve üzemanyagtöltő állomást üzemeltető gazdálkodó szervezetet.).
• mérsékelten tűveszélyes anyagot 1000-10000 m² közötti területen tárol,
• olyan épületet bérel, üzemeltet, amely
  • max. 500 fő tömegtartózkodásra szolgáló helyisége van,
  • összesített befogadóképessége 500-2000 fő közötti
  • menekülésükben korlátozottak tartózkodására szolgál 20-100 fő közötti létszámban.

Felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert kell alkalmazni

• minimum havi tizenhat órában, ha a fenti határértéketeket meghaladja a cég, illetve
• havi negyven órában, ha létesítményi tűzoltóság működtetésére kötelezett.

Hol, milyen képzettségű szakembert kell alkalmazni?

A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit a 9/2015 (II.25.) BM rendelet 1. melléklet 4. pontja szerinti szakképesítések:

• 4. A gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi szakágazatban foglalkoztatottakra vonatkozóan
• 4.1. Alapszintű: nincs.
• 4.2. Középszintű: tűzvédelmi előadó szakképesítés.
• 4.3. Felsőszintű:
• 4.3.1. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés-ráépülés,
• 4.3.2. építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
• 4.3.3. építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány,
• 4.3.4. építéstudományi kar, tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
• 4.3.5. tűzvédelmi főelőadó szakképesítés,
• 4.3.6. védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány,
• 4.3.7. had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány,
• 4.3.8. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány,
• 4.3.9. rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció,
• 4.3.10. rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás,
• 4.3.11. rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány,
• 4.3.12. katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány BA,
• 4.3.13. tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés,
• 4.3.14. főiskolai szintű tűzvédelmi üzemmérnök vagy tűzvédelmi mérnök szak, egyetemi szintű tűzvédelmi mérnök szak,
• 4.3.15. tűzvédelmi tervezési szakmérnök,
• 4.3.16. katasztrófavédelem mesterképzési szak.

A rendelet 6. melléklete a jogszabály hatálybalépése előtt megszerzett, elismerhető szakmai képesítések szintjeit sorolja fel.