Újra megnyílik a Tűzoltó Múzeum

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/275280/ujra-megnyilik-a-tuzoltomuzeum

Május 5-étől ismét látogatható Budapesten a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma. Az intézményt 2021 márciusában zárták be, és huszonhat hónapnyi felújítási, modernizálási munkálatok után május 3-án, egy nappal Szent Flórián, a tüzes mesterségek, köztük a tűzoltók védőszentjének emléknapja előtt adták át ünnepélyesen.

A tizedik kerületi hivatásos tűzoltó-parancsnoksággal egy ingatlanban elhelyezkedő múzeum újbóli megnyitása alkalmából szervezett rendezvényen a központi katasztrófavédelmi szervezet, illetve a vármegyei igazgatóságok vezetőin kívül megjelentek a szakmai szövetségek, a társ- és együttműködő szervezetek, illetve azok múzeumainak képviselői is. 

Ünnepi köszöntőt dr. Bolcsik Zoltán, a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára mondott. Emlékeztetett arra, hogy Szent Flórián a tűzoltók számára a segíteni akarás, a bátorság, a bajtársiasság jelképe, a mai tűzoltók az egykori római katona eszmei örökségét ápolják, 21. századi kihívások közepette. Ezután felidézte a múzeum történetét, annak létrehozását. Elmondta, a relikviák, gyűjtemények 1955-ben költöztek be a tizedik kerületi tűzoltólaktanyába, a Martinovics téri helyszínt akkor Budapest mértani középpontjának tekintették. 

Bolcsik Zoltán beszélt arról, hogy az elmúlt csaknem hét évtized alatt a múzeumban egy Európában egyedülálló kiállítás jött létre, amely tudományos alapon, időrendben haladva, a kezdetektől egészen napjainkig mutatja be Magyarország tűzvédelmének történetét. Az államtitkár elmondta, a múzeumot is magába foglaló kőbányai tűzoltóság több mint 314 millió forintos európai uniós forrásból újult meg, és az épület egészségesebb, korszerűbb, környezetbarát munkakörülményeket biztosít az ott dolgozóknak. A múzeum belső terének felújítását pedig a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság finanszírozta mintegy 89 millió forint értékben.

Elhangzott: a múzeum akadálymentes, így a megváltozott képességű látogatók is könnyen bejuthatnak az épületbe, a kiállítás interaktív, a tárlókban QR-kódok adnak lehetőséget a modern tárlatvezetésre. Bolcsik Zoltán végezetül úgy fogalmazott, a Katasztrófavédelem Központi Múzeuma és a vidéki kiállítóhelyek nemcsak a relikviákat tárják a közönség elé, hanem fontos szerepet töltenek be a hivatás megismertetésében, népszerűsítésében, a lakosság felkészítésében és a fiatalok pályaorientációjában is. 

Az államtitkári megnyitót követően a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának kvintettje adott ünnepi műsort, majd Bolcsik Zoltán rendészeti államtitkár, valamint dr. Góra Zoltán tűzoltó altábornagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató a nemzeti szalag átvágásával jelképesen átadta az épületet a nagyközönségnek.

Mindezek után dr. Berki Imre múzeumigazgató vezette végig a megjelenteket a felújított épületben, egyben bemutatta az A tűzvédelem története az ókortól napjainkig című, külsejében és tartalmában is megújult állandó kiállítást. 

 A múzeum május 5-én, pénteken nyitja meg újra kapuit a látogatók előtt…

Tűzvédelmi Útmutatóval két legyet egy csapásra

forrás: https://www.langlovagok.hu/12514/tuzvedelmi-utmutatoval-ket-legyet-egy-csapasra/

Emellett már a tűzoltók sem fognak elmenni.

A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet által meghatározott lakóépületeknél előírt Tűzvédelmi Házirendet kötelező az érintettekkel meg kell ismertetni. Erre tökéletes kiegészítő eszköz a főbejáratoknál elhelyezett a Tűzvédelmi Útmutató, ami tartalmazza az épület főbb információit, a közműfőelzárók helyét, a tűzjelzés, menekülés módját, a közös képviselő és a tűzvédelmi megbízott elérhetőségét, valamint azt, hogy hol érhető el a Tűzvédelmi Házirend, mondjuk QR kóddal az internetről való letölthetőségének linkjét megadni.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet szerint a közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell. Ez sajnálatosan létesítési előírás, és csak 2015. március 5-től létezik, de miért ne segítsük vele a tűzoltók munkáját minden lakóházban, akár a Tűzvédelmi Útmutató keretében, hiszen alapvető érdeke a lakások tulajdonosainak, lakóinak, hogy baj esetén minél gyorsabb és hatékonyabb legyen a segítség.

A Tűzvédelmi Útmutatót érdemes legalább A3-as méretben, zárt keretben kihelyezni. Budapesten, egy XI. kerületi lakóházban még ezen is túlmentek, az óriási méretben való megvalósítás szükség esetén már nem fogja elkerülni a tűzoltók figyelmét, mint egy februári, XV. kerületi tűzesetnél, amikor a tűzoltók „rutinosan” a panelház pinceszintjén kezdték keresni a gázfőelzárót, holott a főbejáratnál ki volt írva, hogy abban a lépcsőházban nincs, az épület előtt a felszín alatti szakaszoló elzáró szerelvénnyel lehet a gázellátást megszüntetni.

Építési területek tűz- és balesetvédelme – Műszaki megoldási lehetőségek

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3866-epitesi-teruletek-tuz-es-balesetvedelme-–-muszaki-megoldasi-lehetosegek

Az építési területek magas kockázatot jelentenek, ma még ennek ellenére alacsony az erre való felkészülés. Arra hivatkozunk, hogy ez csak egy ideiglenes munkahely. Ez az ideiglenesség sokszor évekig tart és éppen az építkezés utolsó fázisában a legnagyobb a kockázat. Létezik erre mobil műszaki megoldás. Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy a legújabb technológiákat alkalmazzuk? Azon belül milyen védelmi szinteket választhatunk?

Lehetséges műszaki megoldás és védelmi szintek

Az építési területeken az elsősegély-hívás, illetve a tűzjelzés és riasztás megvalósítására kínál megoldást a kifejezetten erre a célra kifejlesztett WES vezeték nélküli mobil tűzjelző, evakuációs rendszer, illetve legújabb verziója a WES3, amely kiegészült elsősegélyhívó és késleltetési funkcióval.

A rendszer alkalmazása során három fő védelmi koncepciót (szintet) lehet alkalmazni az elérni kívánt célnak megfelelően. Az alkalmazott védelmi szint, a rendszerelemek tényleges mennyisége és elhelyezése, tekintettel az átmeneti, gyakran változó környezetre, a megrendelő vagy az általa megbízott kompetenciája.

1. Alapvédelem – elsősegély hívás, kézi tűzjelzés

Alapvédelemről beszélhetünk, ha a rendszer alkalmazásával elsődleges célunk az elsősegély-hívás és a kézi tűzjelzés lehetőségének biztosítása, illetve a riasztás megoldása az építkezés teljes területén az EU-s és magyar jogszabályi elvárásoknak megfelelően, azon időszakokban, amikor a munkaterületet használják.

Ebben az esetben ún. kézi jelzésadós riasztó egységeket (Fire Point-okat) helyezzük el az építkezés főbb pontjain (pl. szintenként és lépcsőházanként min. egy-egy egységet, ahogy az ábrán is látható).

http://vedelem.hu/wm.php?f=6539


Példa egy alapvédelem megvalósítására

Bármely egységen megnyomva a kézi jelzésadót, a hálózatba kötött ezközökön megszólalnak a hang- vagy hang-fény jelzők, illetve a jelzés megjelenik a központi egységen („tűzjelző központ”-on) is. Abban az esetben, ha GSM-es központot alkalmazunk (kiegészítő SIM kártyával), a jelzések átjelezhetők még 6 telefonszámra is SMS formájában.  A WES3-nál lehetőség van a munkahelyi balesetek elkülönített jelzésére anélkül, hogy az evakuálás a területen megkezdődne. A jelzés ebben az esetben csak a központon és a telefonokon jelenik meg evakuációs riasztás nélkül.

http://vedelem.hu/wm.php?f=6540


Az „alapok”: kézi jelzésadós riasztó egység

Az alapvédelem esetén helyi jelzés természetesen csak akkor várható, ha a területen tartózkodnak, ezért ez a megoldás elsősorban életvédelmi feladatokat szolgál.

2. Magasabb szintű védelem – automatikus tűzérzékelők

Amennyiben az életvédelmen felül a vagyonvédelem is szempont, az alaprendszert kiegészítjük automatikus tűzérzékelőkkel. Ebben az esetben a védelembe bevont területekről már akkor is kapunk tűzjelzést, ha ott nem tartózkodik senki (pl. éjszaka, az éppen nem használt területekről, raktárakból).

Az automatikus érzékelők elhelyezésénél nem feltétlenül kell szigorúan ragaszkodni a megszokott érzékelő kiosztásokhoz, hiszen a védhető terület nagysága alapvetően egy ’megállapodás’ kérdése a műszaki előírásokban (Magyarországon a TvMI-ben), ami a még „elfogadható” késleltetés mértékét reprezentálja. Természetesen igaz a megállapítás, hogy minél több automatikus érzékelőt helyezünk el a területen, annál nagyobb eséllyel és rövidebb időn belül kapunk tűzjelzést, de ebben az esetben kompromisszumot lehet kötni, és néhány szempont figyelembevételével egy optimális kiosztást alkalmazni. Ilyen szempontok lehetnek:

  • Összefüggő nyitott, vagy válaszfalakkal még fel nem osztott terenként legalább egy érzékelő elhelyezése.
  • Raktározásra használt, vagy a munkások által ritkábban bejárt terek, helyiségek, konténerek védelme.
  • Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (pl. hegesztés) követően a munka helyszín környezetében 24 órára érdemes elhelyezni ideiglenesen egy-egy érzékelőt.
http://vedelem.hu/wm.php?f=6541


Példa egy magasabb szintű védelem megvalósítására

3. Teljes körű védelem – minden területen

Teljes körű védelemről akkor beszélhetünk, ha a rendszert a „végleges tűzjelző berendezések”-hez hasonló tervezési elvek szerint alkalmazzuk, vagyis minden egyes területet védünk automatikus érzékelőkkel is. Ez a megoldás anyagi szempontból gyakorlatilag csak extrém kockázatok, vagy kiemelt jelentőségű, értékű védett épületek esetén javasolt.

http://vedelem.hu/wm.php?f=6542


Példa egy teljeskörű védelem megvalósítására

A különböző szintű megoldásokkal az elvárásoknak, kockázatoknak megfelelő védelmi szintet lehet megvalósítani, amit akár a projekt előre haladtával lehet módosítani. A rendszer egyszerűségében rejlik nagyszerűsége.

A leírt védelmi megoldásokon felül a legújabb WES3 rendszer – figyelembe véve a balesetek kiemelkedően magas számát az építkezéseken, – megoldást nyújt nem csak a tűzjelzésre és az evakuációra, de az elsősegélyhívásra is, kielégítve ezzel az Európai Irányelveket, élvezve a biztosítók és H&S szervezetek elismerését.

Mohai Ágota tűzvédelmi mérnök, tűzvédelmi berendezés tervező, egyetemi tanársegéd
High Security Kft., WES üzletágvezető
+36 30 979 1444, mohai.agota@gmail.com
www.wesfire.hu