Címke: tűzvédelem

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3978-kinek-nem-kell-tuzvedelmi-szabalyzatot-kesziteni

Az állam működésének egyszerűsítéséről szóló rendelettervezet jelentősen szűkítené a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére kötelezettek körét. Ezzel egyidejűleg több új elem bevezetését feltételezi, és új fogalmakkal szembesít bennünket. Mi olvasható ki a tervezetből? Milyen kötelezettségek vannak ma? Mi változhat?

Az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló törvénytervezet 14. pontja „A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása”-ról szóló 23. §. tervezet szövege szerint:

Tűzvédelmi Szabályzat készítése kötelező

• az eddigi öt helyett ötven munkavállaló felett;
• 50 főnél nagyobb befogadóképességű helyiség megléte esetén;
• az eddigi minden kereskedelmi szálláshely helyett, a 10 főnél nagyobb befogadóképességű kereskedelmi szálláshelyeknél. 

Tűzvédelmi Szabályzat készítése nem kötelező

Az ez alatti kör számára a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (belügyminiszter) rendeletben, általános tűzvédelmi szabályzatot ad ki, amit a Tűzvédelmi Szabályzat készítésére nem kötelezett kisebb szervezetek kötelesek a munkavállalóik, továbbá a munkavégzésben részt vevő családtagjaik részére elérhetővé tenni. Vagyis itt

• nem kellene a területre adaptált Tűzvédelmi Szabályzatot készíteni és
• nem lenne oktatási kötelezettség sem,
• az általános tűzvédelmi szabályzatnak csak elérhetőnek, azaz rendelkezésre állónak, igénybe vehetőnek kell lennie.

A tervezet szerint ugyancsak nem kell Tűzvédelmi Szabályzatot készítenie:

• az ingatlan bérlőjének, használójának, amennyiben az épület, épületrész üzemeltetője rendelkezik az épületre, épületrészre vonatkozó tűzvédelmi szabályzattal.
• Ebben az esetben az üzemeltető köteles a bérleti, használati szerződés megkötését követően a tűzvédelmi szabályzat egy példányát a bérlő, használó rendelkezésére bocsátani.

Ez azt feltételezi, hogy

• az üzemeltetőnek ismernie kell minden bérlő tevékenységét és
• bérlő változás esetén módosítania kell a szabályzatot.

Tűzvédelmi ismeretek

A Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése, eddig általános kötelezettségként írta elő,

• a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt elsajátítsák a tűzvédelmi ismereteket és
• a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék, valamint
• az évenkénti tűzvédelmi oktatást.

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

• a munkáltatónak gondoskodnia kell arról munkavállalók a munkavégzés megkezdése előtt megismerjék a tűzvédelmi ismereteket.

A ma kötelező előírás, hogy elsajátítsák, a tervezett előírás, hogy megismerjék. Ez jelentős különbség!

• Az elsajátítás feltételezi, hogy a dolgozó teljes tudást szerez, ismeretre tesz szert. Ez feltételezi az oktatást.
• A megismerés eredményeként a dolgozó megtudja valamiről, esetünkben a munkahelyi tűzvédelemről, hogy az micsoda vagy milyen. Ez nem feltételezi az oktatást és a tudást sem. 

Munkáltatók kockázati osztályba sorolása

Tűzvédelmi tv. 22. § (3) bekezdése tervezett módosítása szerint:

• a belügyminiszter rendeletében kockázati osztályba sorolással meghatározza azon munkáltatókat, akik esetében évenkénti tűzvédelmi oktatást kell tartani.

Miután eddig a létesítmény volt a kockázatba sorolás legfontosabb eleme, ez azt feltételezi, hogy

• a munkáltatókat kell miniszteri rendeletben kockázati osztályba sorolni, ami teljesen új elem és erre feltételezhetően bonyolult kockázati mátrixot kell kialakítani, vagy
• a munkáltató meglévő létesítményeinek kockázati osztályba sorolásával és azok összesítésével fogják meghatározni hol kötelező tűzvédelmi oktatást tartani.   

Ki készítheti a Tűzvédelmi Szabályzatot?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

• Tűzvédelmi szabályzat készítésére és módosítására is minimum középfokú tűzvédelmi képzettséggel rendelkező jogosult.
• Ahol jogszabály felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazását írja elő, ott erre felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy jogosult.

Ki készítheti a tűzvédelmi oktatás tananyagát?

A jelenleg érvényes előírások szerint:

• Kötelezően középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén legalább középszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
• Kötelezően felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazása esetén kizárólag felsőszintű tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező készítheti.
• A tűzvédelmi oktatás tananyagát a tananyag készítésére jogosult vagy az általa felkészített személy oktathatja.

forrás: https://femina.hu/terasz/telefon-toltes-agyban/?utm_source=index.hu&utm_medium=doboz&utm_campaign=link

Az emberek tetemes százaléka éjszaka tölti a telefonját, ami rosszat tesz nemcsak a telefonnak, a töltőnek, de a használójának is.

Sokaknak az éjszaka az egyetlen napszak, amikor idejük van telefont tölteni, mivel nem akarnak nappal konnektorkereséssel bajlódni. Ha te is az a típus vagy, aki mobiltöltés közben bújja éjszaka a közösségi oldalakat, majd belealszik, akkor ez a cikk neked szól.

Ezért töltöd te is rosszul a telefonod

Az Apple ugyanis most figyelmeztetést adott ki, amelyben arra kéri a felhasználókat, hogy legyenek óvatosabbak az iPhone-töltéssel kapcsolatban. A cég arra hívta fel a figyelmet, hogy az éjszakai töltés mellett a telefon túlmelegedhet, ami veszélyes is lehet. Különösen a párna alatt tárolt mobil forrósodik fel könnyen, mivel le van takarva minden szellőzőnyílása. A figyelmeztetés az Apple weboldalán található „Fontos biztonsági információk az iPhone-hoz” című feljegyzésben van. Az áramforráshoz csatlakoztatott töltőkábellel való hosszabb bőrérintkezés nemcsak a zsinórra, hanem az ember számára is komoly veszélyt jelent.

A túlmelegedés és a tűzveszély problémájára sokan csak legyintenek, pedig a tűzoltók szerint valóban okozhat katasztrófát egy töltőn hagyott telefon. Egy angol tűzoltó TikTok-videóban adott választ a gyakori tévhitekre, és három nyomós indokot sorolt fel:

• Mivel alvás közben nem érzünk szagokat, az esetleges füstre nem fogsz felfigyelni.
• A telefonból érkező füst miatt elég hármat lélegezned, és már eszméletlen állapotba kerülhetsz.
• Sok ember olcsó vagy már részben hibás töltővel tölti telefonját, ezek pedig fokozottan tűzveszélyesek.

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/3970-hogyan-oltsuk-az-embereket-erinto-tuzeket

Ritka esetben, de előfordul, hogy meggyullad a ruházat az embereken. Ilyenkor – érthető okokból – mindig nagy az ijedtség. Mégis mit lehet tenni és hogyan? Érdemes a tűzvédelmi oktatásban erre is kitérni. A szakemberek szerint vészhelyzetben a legfontosabb, hogy cselekedjünk, és a lehetőség szerinti legjobb oltóanyagot használjuk.

Általános szabályok

Tűzoltókészülék-típustól függetlenül minden személyi tűzoltási kísérletnél tegyük a következőket:

• Kérjük meg az oltandó személyt, hogy csukja be a szemét és a száját.
• Az első oltósugarat célozzuk az égő személy mellkasára és vállára, hogy megvédjük a nyakat és a fejet a lángoktól, amikor azok fellobbannak.
• Ezután folytassuk a sugárral a tűz oltását lefelé és oldalra.

A tűzoltókészülék-típusoktól függően elméletben az optimális oltási eljárások a szakirodalom szerint az alábbi.

Személyi tüzek oltása haboltó készülékekkel

• Az oltási kísérletek azt mutatták, hogy a legjobb eredményeket az örvénylő fúvókával ellátott habbal oltó készülékekkel lehet elérni. Ez a speciális fúvóka nagyon lágy és széles permetet produkál, amely különösen hatékony a személyeket érintő tüzek oltásakor.
• Ezért az embereket érintő tüzek oltásakor a habbal oltó készülékeket részesítsük előnyben (ha rendelkezésre állnak) és az oltás során a lehető leglágyabb habsugárral dolgozzunk.

Személyi tüzek oltása porral oltó készülékekkel

• Tartsunk legalább 2 m távolságot az égő személytől.
• Legalább 30 cm széles porsugárral oltsunk.
• Gyorsan egymás után rövid porlövésekkel oltsuk el a tüzet.

A pornak a sebekbe hatoló káros hatása nem ismert. Ennek ellenére öblítsük le az oltóport bő vízzel, mivel átmenetileg irritálhatja a szemet, a nyálkahártyát és a sebeket.

Személyi tüzek oltása vízzel oltó készülékkel

Ha csak vízzel oltó készülék áll rendelkezésre, kövessük az alábbi szabályokat:

• 3 méter távolságról lágy sugárral oltsunk.
• Legyünk óvatosak az arcok és sebek teljes sugárral történő oltásakor! Lehetőleg kerüljük el ezt a szituációt.

Személyi tüzek oltása szén-dioxiddal tűzoltó készülékkel

Ha nem áll rendelkezésre más tűzoltó készülék, ezek is használhatók.

• Ennél az oltásnál mindig tartsunk legalább 1,5 m távolságot.
• Soha ne irányítsuk a sugárnyalábot közvetlenül az arcra, hanem a test oldalára.
• Soha ne hagyjuk, hogy a permet a test bármelyik részén megmaradjon – fennáll ugyanis a fagyási sérülés veszélye!

A 2 kg-os szén-dioxiddal oltó készülék gyakran nem elegendő a tűz teljes eloltásához. Lehetővé teszi azonban annak megfékezését és az illető megszabadítását az égő ruházattól.

Kockázatos helyeknél

Fokozott személyi tűzveszélyes munkahelyeken, pl. gyúlékony folyadékok kezelése esetén, mindig gondoskodni kell további technikai, szervezési vagy személyi intézkedésekről és felszerelésekről a személyi tüzek leküzdésére.

Ezek közé tartozik például

• egy állandóan felszerelt vészzuhanyzó,
• további, megfelelő tűzoltó felszerelés biztosítása, vagy
• megfelelő egyéni védőfelszerelés viselése, a fokozott tűzveszélyes területen dolgozóknál.