Címke: tűzvédelem

Aktuális Információk

Konferencia cégvezetők részére

A konferencia fő témái, a cégvezetők, munkáltatók kötelezettségei:

  • a munkabiztonság területén
  • a tűzvédelem kapcsán
  • az iparbiztonság (veszélyes áru szállítás) szempontjából.

ideje: 2023. január 27.

helyszíne: Szekszárd, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A konferencia hivatalos meghívója, tervezett programja és előadói:

Regisztrálni a következő linken lehet: https://forms.gle/DN6fc69Y6NMwGL9B8

Kérdés esetén keressen bizalommal az alábbi telefonszámon:
Pálfy Ildikó
+36-20/9827-791

Aktuális Információk

Jogszabályváltozások a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéseknél

forrás: https://www.langlovagok.hu/12202/jogszabalyvaltozasok-a-beepitett-tuzjelzo-es-tuzolto-berendezeseknel/

Az egyik módosítás szükségességére a Lánglovagokon hívtuk fel a figyelmet.

A Magyar Közlöny december 23-án megjelent 2022. évi 213. számában több jogszabály-módosítás kihirdetése történt meg a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezések kapcsán.

375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

Egy éves lemaradását is sikerül behoznia a kormánynak a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól szóló 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításával. Ahogy a Lánglovagok.hu-n felhívtuk a figyelmet, 2021. december 29-ig volt hatályban a 39/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet, amire a jogszabály hivatkozik.

A 2/A. § (1) bekezdés a) pontjának 2023. január 1-jei módosításával a beépített tűzjelző vagy beépített tűzoltó berendezés tervezői tevékenység végzésének egyik feltétele a felsőoktatásban szerezhető képesítések jegyzékéről és új képzések létesítéséről szóló 65/2021. (XII. 29.) ITM rendelet 3. mellékletében megállapított műszaki képzési területen szerzett mérnöki szakképzettség lesz.

491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet

A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha az automatikus érzékelők, kézi jelzésadók száma a naptári évben legfeljebb összesen 10 darabbal módosul, és a jelzési zóna határa nem változik.

Ez 2023. január 1-jén arra módosul, hogy a meglévő berendezés átalakítását, bővítését nem kell engedélyeztetni, ha a beépített tűzjelző berendezés eszközeinek száma a naptári évben legfeljebb összesen 10 darabbal módosul, és a jelzési, riasztási zóna határa nem változik.

259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés g) pontja szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely azon beépített tűzoltó berendezések létesítési és használatbavételi ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.

A 2023. február 1-jétől hatályos verzió szerint a Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét jelöli ki, amely azon beépített tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben eljár, amelyek tervezése és kivitelezése jogszabályban, nemzeti szabványban teljes körűen nem szabályozott.

A 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete is bővül 2023. február 1-jén. Az új, 21a sora szerint a jogszabály vagy hatóság által előírt fokozott üzembiztonságú tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, üzemeltetésének, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása 100 ezer forinttól 3 millió forintig terjedő tűzvédelmi bírsággal járhat.

Aktuális Információk

Tűzoltó készülék távmunkában

forrás: https://www.langlovagok.hu/12099/tuzolto-keszulek-tavmunkaban/

Munkavédelmi és tűzvédelmi szabályozás irányából boncolgattuk a kérdést.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) szerint tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani

  • az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként,
  • ahol az OTSZ előírja és
  • jogszabályban meghatározott esetekben

az OTSZ 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint.

Az OTSZ alapján viszont, ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében – gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként – az előzőekben foglaltakat kell alkalmazni.

A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szerint „Az épületek méretétől és használatától, a bennük lévő berendezésektől, felszereléstől, az ott lévő anyagok fizikai és vegyi tulajdonságaitól, valamint az ott tartózkodó személyek lehetséges legnagyobb számától függően a munkahelyeket tűz oltására alkalmas készülékkel, illetve külön jogszabályok szerint tűzérzékelő, jelző- és riasztóberendezéssel, rendszerrel kell ellátni. Nem automatikus, egyszerűen használható tűzoltó készülékeket kell alkalmazni, amelyeket úgy kell elhelyezni, hogy könnyen hozzáférhetőek legyenek. A készülékek elhelyezésére a vonatkozó jogszabály szerinti jelzésekkel kell utalni.”

A 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet hatálya kiterjed a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény szerinti munkahelynek a szervezett munkavégzés során történő kialakítására és használatára.

Az 1993. évi XCIII. törvény így definiálja a munkahelyet: „minden olyan szabad vagy zárt tér (ideértve a föld alatti létesítményt, a járművet is), ahol munkavégzés céljából vagy azzal összefüggésben munkavállalók tartózkodnak. Munkahelynek kell tekinteni a mást nem foglalkoztató, a munkáját kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozó (akkor is, ha egyéni céget alapított) munkavégzési helyét e törvénynek a 9. § (2) bekezdésében meghatározott rendelkezései tekintetében.”

De akkor most egy olyan lakásban, amelyben távmunkavégzés történik, kötelező a tűzoltó készülék vagy sem?

A Lánglovagok Egyesület megkeresésére a Technológiai és Ipari Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztálya ezt válaszolta:

„A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 86/A-C §-ai szabályozzák a távmunkavégzés eltérő munkavédelmi szabályait. Az Mvt. megkülönböztet információtechnológiai (vagy számítástechnikai) eszközzel végzett és nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunkát.

Előbbi esetben a munkáltató csupán írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, de a munkavégzés helyét a munkakörülmények teljesülésére figyelemmel a munkavállaló választja meg.

Nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén viszont munkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható. A távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.

Fentiek alapján látható, hogy információtechnológiai (vagy számítástechnikai) eszközzel végzett távmunka esetén a munkáltató részéről nem történik hagyományos értelemben munkahely kialakítás, így a tűzoltó készülék megléte sem követelhető meg. Ezzel szemben a nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka (mely akár olyan munkavégzést is jelenthet, ahol tűzveszély kialakulhat) esetén, a munkáltatónak kötelessége mind előzetesen, mind pedig a létesítést követően rendszeresen a munkakörülményekről meggyőződni, a munkavédelmi szabályok betartását ellenőrizni.

Mit gondol a katasztrófavédelem?

A Lánglovagok Egyesület megkeresése alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a témában új gondolata egyelőre nincs, hiába bővítette ki a távmunkavégzés körét a munkavédelmi törvény június 1-jétől, ami most már nem csak információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel történhet.

Az OKF a válaszában visszautalt egy 2019-es tájékoztatására, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály és Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztály álláspontját tartalmazta, e szerint a munkavállaló saját lakásában infokommunikációs vagy számítástechnikai eszköz útján végzett tevékenysége tűzvédelmi szempontból nem hordoz eltérő kockázatot, mint egyéb, a lakásban végzett magánjellegű információs és kommunikációs technológia használata, valamint a lakó rendeltetésbe teljes mértékben illeszkedik, így többlet kötelezettséget tűzvédelmi szempontból nem keletkeztet.

Az OKF azért megírta, ha a korábbi álláspontunk kiegészítését, illetve módosítását tartják indokoltnak, illetve más intézkedést látnak szükségesnek, tájékoztatják a Lánglovagok Egyesületet.