Hogyan alkalmazzuk az oltóanyagegységet a tűzoltó készülékek kiválasztásához?

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4092-hogyan-alkalmazzuk-az-oltoanyagegyseget-a-tuzolto-keszulekek-kivalasztasahoz

Az „oltóanyagegység” (OE) egy olyan segédmennyiség, amely lehetővé teszi különböző típusú tűzoltó készülékek esetében a teljesítmények összehasonlítását és a tűzoltó készülékek oltásteljesítményének összeadását. Mit segít ez a készülékek kiválasztásában?

OTSZ 204. § (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza.

Az 1. táblázat a tűzoltó készülékek tűzoltási teljesítményéhez (bevizsgált tűzosztályához) rendel hozzá egy jellemző mennyiséget, az ún. oltóanyagegységet (OE). Az új mennyiség bevezetésére azért volt szükség, mivel a régi előírás (általános esetben) a tűzoltó készülékek darabszámát határozta meg, de sem azok töltettömegét, sem az oltásteljesítményét nem vette figyelembe, azaz a 2 kg töltettömegű szén-dioxiddal oltó (minimális oltásteljesítménye: 21B), és a 12 kg töltettömegű porral oltó tűzoltó készülék (minimális oltásteljesítménye: 43A, 183B) egyformán egy darab készüléknek felel meg. A töltet mennyiségek összehasonlítása csak azonos oltóanyag típusok mellett vezethet eredményre, ami a jogszabályban nem volt kezelhető. Az oltásteljesítmények önmagukban szintén nem összehasonlíthatóak, azaz nem lehet kijelenteni, hogy egy 5A és egy 8A tűzosztályú készülék együttes készenlétben tartása, vagy egy darab 13A teljesítményű készülék nyújt nagyobb védelmet.

A megoldási módszer egy olyan kockázati szintekhez kötött, teljesítmény alapú készülék elhelyezést biztosít, amely a védendő terület nagyságával arányosan növeli a készenlétben tartandó tűzoltó készülékekkel szemben támasztott összteljesítmény-követelményeket úgy, hogy közben viszonylagos szabadságot ad a készülékek típusának, töltettömegének, teljesítményének megválasztásában. Mérnöki szempontból ez nagyobb szabadságot – és ugyanakkor felelősséget – jelent tűzoltó készülékek telepítésekor.

Az „oltóanyagegység” alkalmazásának előnyei:

  • oltásteljesítmények összeadhatóvá válnak,
  • nagyobb szabadság a készülékek megválasztásakor,
  • számítással igazolható megfelelőség az oltásteljesítmény figyelembevételével,
  • lineárisan, és nem ugrásszerűen növekvő összteljesítmény követelmények,
  • tűzvédelmi mérnöki szemlélet.

A bevezetett előírásrendszer egyrészt nem teszi szükségessé a tűzveszélyességi osztályba sorolást, másrészt figyelembe tudja venni a tűzoltó készülékek oltásteljesítményét.

Az oltásteljesítményhez tartozó oltóanyagegységek

OTSZ 204. § (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegység-mennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza.

16. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez

 1. táblázat, a Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez

A hazai OTSZ az MSZ-EN szabvány vonatkozásában követi a német szabályozást, hozzátéve a MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztályok besorolását. Az első lépés tehát az oltóanyag egységekhez az OE értékek rendelése.

Ezek a munkahelyi stressz legfőbb jelei, amikre a vezetőknek oda kell figyelnie

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/ezek-a-munkahelyi-stressz-legfobb-jelei-amikre-a-vezetoknek-oda-kell-figyelnie-20240126.html

Számos jele van, ha egy dolgozó stressztől szenved a munkahelyén. De vajon mik ezek a tünetek és hogyan veheti észre a vezető, hogy alkalmazottja nehéz időszakon megy keresztül?

A stressz jeleinek felismerése a hatékony munkavállalói menedzsment egyik kritikus eleme – írja a hrnews cikke. A Health and Safety Executive (HSE) legfrissebb éves jelentése szerint az elmúlt évben körülbelül 875 000 brit munkavállaló tapasztalt munkahelyi stresszt, depressziót vagy szorongást.

A jelek felismerése és kezelése enyhítheti az egyénekre gyakorolt negatív hatásokat. Emellett a munkahelyi morált is növelheti.

Simon Walter, a Rhino Safety egészségügyi és biztonsági tanácsadó cég munkatársa szerint: „A munkával kapcsolatos stressz a munkavállalóknak a vezetőkkel, a kollégákkal és a munkahely egészével való interakcióiból eredhet. Ezeknek a stresszoroknak a korai felismerése nagy lépés abban, hogy segítsünk az adott kollégának megbirkózni a problémával.” Simon felvázolja azt a hét tünetet, amelyekre figyelni kell, és amelyek a munkavállalók körében stresszre utalhatnak:

Fokozott érzelmi reakciók

Az érzékenyebbé válás és a hirtelen vagy szélsőséges érzelmi reakciók jelezhetik, hogy valaki stresszes. Ezek a reakciók fokozott stressz esetén hangsúlyosabbá és kevésbé kiszámíthatóvá válnak. A megemelkedett stresszszintek konfliktusokhoz vezethetnek a csapatokon belül. A gyakori viták olyan mögöttes stresszfaktorok jelei lehetnek, amelyekkel azonnal foglalkozni kell.

Magasabb fluktuáció

A fluktuáció jelentős növekedése a csapat elégedetlenségére és stresszre utalhat. A nyitott és barátságos munkakörnyezet megteremtése alapvető fontosságú a dolgozók boldogságának biztosításához és a fluktuáció csökkentéséhez.

Több szabadidő

A munkahelyi stressz súlyosbíthatja mind a fizikai, mind a mentális egészségügyi problémákat, ami gyakoribb és hosszabb távolléteket eredményezhet. Azok az egyének, akik az összeférhetetlen környezet miatt nehezen jönnek be a munkahelyükre, gyakrabban dönthetnek úgy, hogy távolról dolgoznak, vagy több időt vesznek ki a munkából.

Változás a munkarendben

A viselkedésbeli változások, mint például az állandó késések vagy az állandó túlórázás jelezhetik, hogy a munkavállaló stresszes. A munka és a magánélet egészséges egyensúlyának fenntartása kulcsfontosságú. Ezért a munkarendjükben bekövetkező drasztikus változások azt jelezhetik, hogy nem tudnak megbirkózni valamivel a munkahelyen vagy azon kívül. Ha ez a viselkedés tartósan fennáll, akkor érdemes lehet beszélgetni az adott munkavállalóval.

Hangulatváltozások

A hangulati ingadozások a stressz könnyen észrevehető jelei. Azok a munkavállalók, akik a szélsőségesen nyugodt és ingerlékeny állapotok között ingadoznak, gyakran nem dolgozzák fel megfelelően a stressz forrását. Ez hatással lehet az interperszonális kapcsolatokra és az általános munkahelyi dinamikára.

Visszahúzódás

A munkával kapcsolatos stresszt átélő alkalmazottak visszahúzódhatnak a munkával kapcsolatos és társadalmi tevékenységektől. Ha a dolgozó egyébként sem élvezi a társas tevékenységeket, akkor ez a pont nem biztos, hogy áll. Ha azonban észrevehető különbség van a viselkedésükben, akkor cselekedni kell.

Kimerültség

A stressz mind a szellemi, mind a fizikai jólét romlásaként jelentkezhet. Az olyan jelek, mint az állandó letargia és a csökkent motiváció, a munkával való elégedettséget és teljesítményt befolyásoló stresszorokra utalhatnak. Ez fizikailag is hatással lehet a munkavállalóra. Ha a fáradtság nem külső tényezőkre vezethető vissza, például egy nehéz hétvégére, akkor az, hogy egy munkavállaló állandóan láthatóan fáradt, a stressz jele lehet. Ha ez a munkavállaló számára állandó állapot, akkor a stressz-szintjének kezeléséhez támogatásra lehet szüksége.

A cégek ötöde szigorított a home office szabályokon

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/a-cegek-otode-szigoritott-a-home-office-szabalyokon-20240123.html

A megkérdezett hazai vállalkozások közel egyötödénél szigorítottak az elmúlt egy évben a home office szabályokon a Schneider Electric felmérése szerint. Az otthoni munkavégzés lehetősége széleskörűen elterjedt, a kutatásban részt vevő HR-szakemberek 90 százaléka jelezte, hogy cégénél van ilyen lehetőség, ugyanakkor az is jól látszik, hogy egyre nagyobb az igény a keretek meghatározására és azok szigorú betartatására.

Hazai HR-szakemberek bevonásával készített felmérést az otthoni munkavégzéssel, vagyis a home office-szal kapcsolatos magyarországi gyakorlatról és tapasztalatokról a Schneider Electric. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy a home office napjainkra az itthoni vállalkozások körében is általánossá vált. A válaszadók negyedénél mindenki számára adott ez a lehetőség, mintegy kétharmadánál azok dolgozhatnak otthonról is, akiknek a munkaköre ezt lehetővé teszi, és mindössze 12 százalék volt azon cégek aránya, ahol egyáltalán nincs ilyen opció.

A felmérésben részt vevő vállalatok felénél nem csupán egyértelműen meghatározzák a home office kereteit, de szigorúan be is tartatják az erre vonatkozó szabályokat. A válaszadók 23 százalékánál vannak ugyan szabályok az otthoni munkavégzésre vonatkozóan, de ezeket nagyon lazán kezelik, vagyis lényegében mindenki akkor és onnan dolgozik, amikor és ahonnan számára a legideálisabb. A kutatás során válaszokat adó cégek további 27 százalékánál pedig egyáltalán nincs szabályozás a home office kapcsán, a közvetlen vezetővel egyeztetve dolgozhatnak akár otthonról is a munkatársak.

Az elmúlt időszakban a home office szabályok a cégek több mint felénél nem változtak, viszont tizedük csak az utóbbi fél-egy évben vezetett be erre vonatkozó előírásokat. A válaszadók mintegy harmadánál volt módosítás a közelmúltban, közel ötödük esetében szigorítást vezettek be, vagyis a korábbinál kevesebb napon, vagy korlátozottabb keretek között lehet élni az otthoni munkavégzés lehetőségével.

A szabályozás mellett arra is rákérdezett felmérésében a Schneider Electric, hogy milyen arányban oszlanak meg az irodai és a home office napok egy héten belül. A leggyakoribb megoldás a 2 nap otthoni munka és 3 nap irodai, ezt 10-ből 3 vállalatnál választották a felmérést kitöltők közül. A második leggyakoribb eset az, amikor ugyan hivatalos otthoni munkavégzés nincs, de egyedi igények alapján van erre lehetőség, ez a kérdőívet kitöltő cégek mintegy ötödénél jellemző.

Az 1 nap home office és 4 nap irodai jelenlét a válaszadók 14 százalékánál gyakorlat, és ugyanilyen arányt képvisel ennek a fordítottja is, vagyis amikor 4 napot otthonról dolgoznak egy héten, és csak 1 napot töltenek az irodában. Egyaránt 8-8 százalékot képviselnek azok a vállalatok, ahol 3-2 a bontás a home office és az irodai jelenlét között, illetve bármennyi napon dönthetnek úgy a munkatársak, hogy otthonról dolgoznak.

A vállalkozások harmadánál gyengült a csapategység

A kutatás eredményei alapján összességében megállapítható, hogy a home office nem ment a hatékony munka rovására. A válaszadók felénél azt tapasztalták, hogy nincs jelentős változás a munkavégzés hatékonyságában, 40 százalék számolt be arról, hogy hatékonyabban dolgoznak otthonról a munkatársak, és mindössze 10 százalék jelezte, hogy romlott a munkavégzés hatékonysága.

Lényegesen eltérő a helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogyan hat a home office a csapategységre. Meglepően magas ugyanis azon cégek aránya, ahol az otthoni munkavégzés széleskörű megjelenésével gyengült a csapatokon belüli összetartás, és még a munkahelyi légkör is romlott, a válaszadók mintegy harmada jelezte ezt. Igaz, a kutatásban részt vevő vállalkozások többségénél, 10-ből 7 cégnél nem befolyásolta a munkatársak közötti kapcsolatot a home office bevezetése. Minimális mértékben ugyan, de arra is akadt példa, hogy erősödött a csapatkohézió a home office bevezetése után.

Fontos a home office, de ritka az extra támogatás

A válaszokból az is jól látszik, hogy a home office jelentősen felértékelődött az elmúlt időszakban, a válaszadók több mint harmada jelezte, hogy kimondottan fontossá vált ez a lehetőség a Covid óta a munkavállalók számára, ötödük pedig arról számolt be, hogy kifejezetten hátrányt jelent, ha egy munkakörben nincs lehetőség otthoni munkavégzésre.

Az egyértelműen kiderült a kutatásból, hogy az otthoni munkavégzés hatással van a munkavállalói elégedettségre, a válaszadók 95 százaléka jelezte ezt. Valamivel több mint 60 százalékuk szerint pozitív ez a hatás, míg egyharmaduk válaszolta azt, hogy ha nincs home office lehetőség, az negatívan befolyásolja a munkavállalói elégedettséget.

Bár ahogyan ezek az adatok is mutatják, a home office jelentősége nőtt, meglepően magas azon vállalatok aránya, ahol nem nyújtanak extra támogatást ehhez. A felmérésben részt vevő cégek több mint felénél ez a helyzet, 18 százalékánál eszközök telepítésével segítik az otthoni munkavégzést, és mindössze 2 százalék járul hozzá a rezsiköltségekhez. A válaszadók ötöde egyéb módon támogatja a home office-t, és két százalék azok aránya, amely eszközökkel, a rezsiköltségekhez történő hozzájárulással és egyéb módon is segíti azt.