Mit tehetnek a munkáltatók a védettségi igazolvánnyal?

Szakértők foglalták össze a védettségi igazolvánnyal kapcsolatos legfontosabb munkajogi tudnivalókat.

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetnek-a-munkaltatok-a-vedettsegi-igazolvannyal-20210301.html

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

a kép forrása: https://www.hrportal.hu/hr/mit-tehetnek-a-munkaltatok-a-vedettsegi-igazolvannyal-20210301.html

Márciustól állítják ki a védettségi igazolványokat azok számára, akik már igazoltan átestek a koronavírus-fertőzésen, vagy akik oltással váltak védetté. A jelenlegi jogszabályok még nem adnak egyértelmű iránymutatást arról, milyen jogosítványokkal járhat majd a védettségi igazolvány. Ahogy arra sem adnak választ, hogy mit tehet a munkáltató a munkavállaló által bemutatott igazolvánnyal. Konszenzus mutatkozik azonban abban, hogy ha a védettséghez az eltérő jogosultságok objektív ismérvek alapján és észszerűen kapcsolódnak, akkor a munkavállalók közötti különbségtételnek diszkriminációs aggályai sem lesznek – hívják fel a figyelmet a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédei.

A hatályos jogszabályok szerint a koronavírus elleni védőoltás nem kötelező, így a munkáltató a munkavállalókat sem kötelezheti arra, hogy az oltást beadassák maguknak. Ha azonban a munkavállaló rendelkezik védettségi igazolvánnyal, akkor erre a körülményre tekintettel a munkáltató tehet megkülönböztetést, feltéve, hogy ezt a megkülönböztetést az adott munkafeladat ellátásához kapcsolódó objektív körülmény indokolja” – mondja dr. Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Megkülönböztetés tehető olyan munkakörben foglalkoztatandó munkavállalók felvétele vagy alkalmazása során, ahol a munkaköri feladatok jellege miatt a védettségi igazolvány megléte, azaz annak hitelt érdemlő igazolása, hogy a munkavállaló a koronavírussal szemben védett, észszerű többletinformáció lehet. Az érintett munkakörök lehetnek például: egészségügyi dolgozók, gondozók, légiutaskísérők, nemzetközi fuvarozási vállalat sofőrjei, vagy akár egy regionális, több országot irányító ügyvezetői pozíció.

Később – a vendéglátó- és szálláshelyek megnyitását követően – ide sorolható majd a pincér, illetve a turistákkal gyakran találkozó szállodai alkalmazott is. Ilyen jellegű munkaköröknél észszerű és indokolt lehet rákérdezni a védettségi igazolvány meglétére. Ezen munkavállalóknál ugyanis az egyes ellátandó munkafeladatok természetéből eredően nagyobb a kockázata annak, hogy a munkavállalók fertőzött személyekkel kerülnek kapcsolatba, illetve tőlük a betegséget maguk is elkapják vagy továbbadják. A védettségre vonatkozó adatok ismerete ezért mind a munkáltatónak, mind pedig a munkavállalónak kölcsönös és méltányolható érdeke.

Amennyiben a későbbiekben bármilyen hazai jogszabály egyes munkafeladatok ellátását vagy külföldi jogszabály magyar munkavállalók külföldön történő munkavégzését a védettség igazolvány meglétéhez köti, akkor az igazolvány meglétének hiánya okszerűen vezethet a munkavállaló pályázatának elutasításához vagy meglévő munkavállalók esetében a munkakör módosításához, illetve akár a munkaviszony megszüntetéséhez is” – mutat rá dr. Zsédely Márta, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Munkavédelmi szempontból is indokolt lehet, hogy a munkáltató érdeklődjön a munkavállaló védettségéről. A pandémia első hullámában gyakorlattá vált, hogy a csoportos munkahelyi megfertőződés veszélyének csökkentése érdekében a munkáltatók számos preventív jellegű intézkedést vezettek be. Ide sorolható például a lázmérés vagy a Covid-kitettséget vizsgáló nyilatkozat bekérése. Ezen munkáltatói intézkedések a jövőben elhagyhatóak, amennyiben a munkavállaló a védettségét igazolvánnyal tudja bizonyítani.

A Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértői hangsúlyozzák: a munkáltató a védettségre vonatkozó információ birtokában ugyanakkor nem tehet különbséget a védettséggel rendelkező és nem rendelkező munkavállalók között olyan körülményre tekintettel, amelyek nem kapcsolódnak szűken véve a munkafeladatok teljesítéséhez vagy a munkavédelmi előírásokhoz. Így a munkáltató nem adhat magasabb díjazást a védettséggel rendelkező dolgozóknak a védettségre tekintettel, és nem zárhatja ki a védettségi igazolvánnyal nem rendelkező munkavállalókat az általa biztosított juttatásokból és kedvezményekből. Továbbá rendkívüli munkavégzés elrendelésekor, illetve egyes munkaidő-beosztások elkészítésekor sem tehet a munkáltató indokolatlan különbséget erre a körülményre tekintettel.

A védettségi igazolvánnyal csak a koronavírus-fertőzésen átesett vagy a védőoltás révén védetté vált személyek rendelkeznek. A munka törvénykönyve szabályai szerint csak olyan adat kérhető a munkavállalótól, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése szempontjából lényeges. A védettségi igazolvány megléte, a fentiekben már említett okok miatt, lényeges adatnak minősülhet.
A védettségi igazolványról – vagy annak hiányáról – történő nyilatkozat ugyanakkor a munkavállaló egészségi állapotára vonatkozó különleges adatnak minősül. Különleges adatot a munkáltató csak kivételes esetben kezelhet. Adatkezelése akkor jogszerű, ha – a megfelelő jogalap megléte mellett – megalapozottan hivatkozik az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) valamely kivételszabályára, amely mentesülést jelent a különleges adatok kezelésének általános tilalma alól. A védettségi igazolvány meglétéről történő adatkezelés, különösen a fentiekben bemutatott egyes munkakörök esetén, minősülhet olyan egészségügyi célzatú, illetve a munkavégzési képesség felméréséhez kapcsolódó adatkezelésnek, amely alapján az adatkezelés jogszerűen megvalósítható. Ekkor is irányadó az a szabály, hogy a munkáltató csak a legszükségesebb körben és ideig kezelheti a munkavállaló egészségügyi adatait, továbbá az adatkezelés tényéről és egyéb körülményeiről megfelelő tájékoztatást kell adnia.

A munkáltató számára a védettségi igazolvány meglétének ténye már önmagában elégséges adat a cél eléréséhez. A védettségi igazolványon szereplő egyéb adatok, így például az oltás ideje, az adatkezelés szempontjából már nem lehet indokolt és arányos sem. A munkáltató ugyanis nem tud, és nem is jogosult az oltás egyéb körülményei alapján intézkedéseket hozni a beoltott személyre nézve” – teszi hozzá dr. Csenterics András, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje.

Szintén lényeges, hogy a GDPR előírásai alapján és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság eddigi ajánlásait és állásfoglalásait alapul véve a védettségi igazolványokról másolatok várhatóan a jövőben sem lesznek készíthetők (ismét csak a megfelelő adatkezelési cél hiánya miatt), de bemutatásuk a munkavállalótól kérhető lesz, és a későbbiekben az igazolvány száma is feljegyezhető lesz, ha ezt a hazai vagy külföldi jogszabályok előírják.

A szabadtéri tüzek megelőzésére fókuszál a legújabb tűzvédelmi teszt

forrás: https://www.katasztrofavedelem.hu/29/hirek/248740/a-szabadteri-tuzek-megelozesere-fokuszal-a-legujabb-tuzvedelmi-teszt

a kép forrása: https://katasztrofavedelem.hu

Elkészült a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kilencedik online tűzvédelmi tesztje. A mostani teszt témája kifejezetten aktuális, hiszen az elmúlt napok beavatkozási statisztikája szerint a jó idő és a melegedés a szabadtéri tüzeknek is kedvez.

Az Országos Tűzmegelőzési Bizottság márciusban kilencedik alkalommal jelentkezik online tűzvédelmi teszttel. Azok, akik nyomon követték az előző tudáspróbákat, már tisztában vannak a lakástüzek megelőzésének lehetőségével, ismerhetik a tűzoltói hivatás kulisszatitkait, a felszereléseket, és azok használatát is. A kilencedik tesztet február utolsó napjainak az eseményei különösen aktuálissá teszik, hiszen megkezdődött a szabadtéri tüzek időszaka, számos nagy kiterjedésű tűzhöz riasztották az ország tűzoltóegységeit.

Az ilyen jellegű tűzesetek megelőzésével, illetve a szabályos kinti égetésre vonatkozó tudnivalókkal foglalkozik a márciusi online tudáspróba.

A kilencedik tűzvédelmi teszt ITT érhető el!

Amennyiben a korábban közzétett tesztek valamelyikét szeretné kitölteni, IDE kattintson!

Nagyobb munkaügyi bírságot bukhatnak januártól a visszaesők

forrás: https://ado.hu/munkaugyek/nagyobb-munkaugyi-birsagot-bukhatnak-januartol-a-visszaesok/

Januártól jelentősen megváltoztak a munkaügyi bírságok kiszabása kapcsán alkalmazandó mérlegelési szempontok, miután módosítottak a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény vonatkozó pontjain – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás. Az év elejétől a büntetés kiszabásakor a hatósági eljárásban megállapított jogszabálysértések száma mellett azt is figyelembe veszik, ha három éven belül akad legalább egy, a korábbival azonos jogsértés a vállalat múltjában. Különösen fontos, hogy a három évet nem a korábbi munkaügyi ellenőrzés időpontjától, hanem az annak eredményeként meghozott hatósági döntés véglegessé válásától számítják.

Hol lesznek az ellenőrzések?

„Azok a vállalkozások, amelyek munkaügyi ellenőrzés során visszaesőnek bizonyulnak rendkívül módon megnehezíthetik saját sorsukat. A január elejétől életben lévő szabályok szerint ugyanis esetükben a korábbi jogsértést súlyosbító körülményként értékelik a büntetések kiszabásakor, amely a szokásosnál így jóval nagyobb összegre is rúghat” – hangsúlyozza dr. Simon László, a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Kiváltképp a különösen veszélyes foglalkoztatási ágazatokban, így az építőipar, a mezőgazdaság, a feldolgozóipar, valamint a bányászat és az egészégügy terén működő vállalatok részéről indokolt a szokásosnál is nagyobb fegyelem és figyelem. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) elmúlt év végén kiadott közleménye ugyanis arra hívta fel figyelmet, hogy az idei év során a munkavédelmi ellenőrzések az említett ágazatokban lesznek intenzívek, de az építőiparban nagy számban várhatóak munkaügyi ellenőrzések is.

A részmunkaidősök munkaidőkeretét is ellenőrzik

Más területen dolgozó cégek sem nyugodhatnak meg azonban, ugyanis a tárca hozzátette, hogy munkaügyi ellenőrzéseket – többek között a fekete foglalkoztatás miatt – az építőiparon kívül is nagy számban tartanak. Ezek szükségességét többek között az ellenőrzések tavalyi, harmadik negyedéves adatai is igazolják, amelyek szerint a foglalkoztatók 70 százalékánál tártak fel a vizsgálatok munkaügyi jogsértéseket. E mellett a fekete foglalkoztatás az ellenőrzések során érintett munkavállalók több mint 15 százalékánál volt bizonyított.

Az eredmények alapján továbbra is kifejezetten gyakorinak számít a részmunkaidőben foglalkoztatottként bejelentett munkavállalók teljes állásban történő foglalkoztatása, amelyet a munkáltatók jellemzően több havi munkaidőkeret alkalmazásával igyekeznek leplezni. Gyakran előforduló szabályszegésként jelenik meg a munkaidő nyilvántartásának elmulasztása vagy valótlan rögzítése, amely az ellenőrzés alá vont munkavállalók közel harmadát érintette.