Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/mozgas-ide-vagy-oda-kimutattak-hany-ora-ulomunka-karos-menthetetlenul-az-egeszsegre-20240318.html

Azt már eddig is tudtuk, hogy az emberi test mozgásra termett, és a sok ülés egyértelműen káros az egészségünkre. A San Diegói Kaliforniai Egyetem (UCSD) új tanulmánya most többet mond ennél, rengeteg adat és a mesterséges intelligencia (AI) segítségével kimutatták, hol húzódik a határ az üléssel töltött órák számát illetően. Rossz hír, hogy a nagyobb mennyiségű testmozgás sem teszi semmissé a túl sok ülésből eredő betegségek kockázatát – írja a theconversation.com.

Összesen 5856, 63 és 99 év közötti női résztvevőt kértek meg arra, hogy a vizsgálat kezdetén hét napon át viseljenek egy aktivitásmérő készüléket a csípőjükön. A kutatók ezután egy évtizeden át követték őket, amely idő alatt 1733 résztvevő meghalt. A kutatók mesterséges intelligencia segítségével kiszámolták az aktivitásmonitorból, hogy a résztvevők mennyi időt ültek, majd ezt összekapcsolták a halálozási kockázatukkal.

Az adatok azt mutatták, hogy azoknál a résztvevőknél, akik naponta több mint 11 órát ültek, 57 százalékkal nagyobb volt a halálozás kockázata a vizsgálati időszak alatt, mint azoknál, akik kevesebb mint napi kilenc és fél órát ültek.

De a rendszeres testmozgás visszafordítja a túl sok ülés egészségügyi kockázatait, igaz? Az UCSD tanulmánya szerint nem. A korai halálozás kockázata még nagyobb mennyiségű, mérsékelt és erőteljes testmozgás mellett is fennállt. A nagyobb mennyiségű testmozgás nem tette semmissé a túl sok ülésből eredő betegségek, például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívbetegség és a stroke kockázatát.

Egy ausztrál tanulmány azonban azt találta, hogy a napi 9000-10 500 lépés megtétele csökkentette a korai halálozás kockázatát, még azoknál is, akik sokat ültek.

Az egymásnak ellentmondó eredmények azzal magyarázhatók, hogy az UCSD tanulmányban a csípőn, az ausztrál tanulmányban pedig a csuklón viselt aktivitásmérőket használták, ami eltérő becslésekhez vezethet az ülő testhelyzetben töltött órák számával kapcsolatban.

Az UCSD tanulmányból származó bizonyítékok hitelesebbnek tűnnek, és egyértelműen rávilágítanak arra, hogy kevesebbet kellene ülni. Az Egészségügyi Világszervezet jelenlegi iránymutatásai is alátámasztják ezt, és azt javasolják, hogy a felnőttek korlátozzák az ülés időtartamát, és szakítsák meg a hosszú üléssel töltött periódusokat.

Mennyi ülés a túl sok?

Az UCSD tanulmánya szerint napi 11 óra. Más kutatások szerint már napi hét óra is túl sok lehet. Számos kutatás bizonyítja, hogy nem szabad 30 percnél tovább ülni egyhuzamban, mivel ez megemelheti a vércukorszintet és a vérnyomást. Érdemes tehát félóránként rövid szüneteket tartani, egyes okoseszközök rezgéssel jelzik, ha gazdájuk túl sokáig ült.

Egy 2020-as tanulmány szerint a kerekesszékben ülők vércukorszintjét a kis kitörésekkel (például 20 percenként két perc) végzett kargyakorlat is csökkentette. Bármi segíthet, ami nem tart ugyanabban a testhelyzetben hosszú időn keresztül.

Robbanóképes közegek – szabványok magyar nyelven

forrás: https://www.vedelem.hu/hirek/0/4129-robbanokepes-kozegek-–-szabvanyok-magyar-nyelven

A Magyar Szabványügyi Testület 2024. március 1-jén az MSZ EN ISO/IEC 80079 sorozat három további részének magyar nyelvű változatát tette közzé. Ezeket ismertetjük.

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-1:2020 Robbanóképes közegek. 20-1. rész: Anyagjellemzők a gázok és gőzök osztályozásához. Vizsgálati módszerek és adatok (ISO/IEC 80079-20-1:2017, tartalmazza a 2018. évi 1. helyesbítést)

Az MSZ EN ISO/IEC 80079 szabványsorozat e része gázok és gőzök osztályozásához nyújt útmutatást. Vizsgálati módszert ír le a kísérletileg biztos legnagyobb résvastagság mérésére gáz-levegő keverékek vagy gőz-levegő keverékek esetében normál hőmérsékleti és nyomásviszonyok mellett a megfelelő alkalmazási csoport kiválasztására. Ez a dokumentum azt a vizsgálati módszert is leírja, amelyet a gőz-levegő vagy gáz-levegő keverékek öngyulladási hőmérsékletének légköri nyomáson való megállapításakor alkalmaznak, a gyártmány megfelelő hőmérsékleti osztályának kiválasztására.

Az anyagok kémiai jellemzőinek megjelölése segítséget nyújt a robbanásveszélyes térségekben használt gyártmányok kiválasztásában.

MSZ EN ISO/IEC 80079-20-2:2016 Robbanóképes közegek. 20-2. rész: Anyagjellemzők. Gyúlékony porok vizsgálati módszerei (ISO/IEC 80079-20-2:2016)

Ez a szabvány vizsgálati módszereket ír le éghető por és éghető porrétegek azonosítására, hogy lehetővé tegye azon térségek besorolását, ahol ilyen anyagok előfordulnak, az éghető por jelenlétében használt villamos és mechanikus berendezések megfelelő kiválasztásának és létesítésének elősegítése céljából.

A megadott vizsgálati módszerek nem vonatkoznak:

  • ismert robbanóanyagok, hajtóanyagok (pl. puskapor, dinamit) vagy olyan anyagok vagy anyagok keverékeire, amelyek bizonyos körülmények között hasonló módon viselkedhetnek, vagy
  • robbanóanyagok és hajtóanyagok poraira, amelyek nem igényelnek az égéshez légköri oxigént, vagy piroforos anyagokra.

MSZ EN ISO/IEC 80079-34:2020 Robbanóképes közegek. 34. rész: Minőségirányítási rendszerek alkalmazása robbanásbiztos termékek gyártásához (ISO/IEC 80079-34:2018)

Ez a dokumentum a tanúsítványoknak megfelelő robbanásbiztos termékek gyártásához szükséges minőségirányítási rendszer létrehozására és fenntartására vonatkozó egyedi követelményeket és információkat határozza meg. Bár ez nem zárja ki az MSZ EN ISO 9001:2015 céljaival kompatibilis és azzal egyenértékű eredményeket szolgáltató egyéb minőségirányítási rendszerek alkalmazását, a minimumkövetelményeket ez a dokumentum adja meg.

Forrás: MSZT Nagy Gábor2024. március