forrás: https://www.hrportal.hu/hr/minden-amit-a-panasztorvenyrol-tudni-erdemes-20230726.html
Rengeteg a kérdőjel az új panasztörvény körül, egy fontos céges határidő már lejárt, de a kisvállalkozásoknak még van idejük felkészülni.
Számos kötelezettséget ró a vállalkozásokra a május végén elfogadott panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (panasztörvény).
A közepes cégek (250 fő alkalmazottól), nagyvállalatok és a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső vállalkozások július 24-ig kaptak türelmi időt, hogy az új előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat. Míg a kisebb vállalkozások (50 és 250 fő közötti alkalmazott esetén) december 17-ig tehetik meg mindezt.
A cégek részéről eddig számos kérdés merült fel az új törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán.
Az új törvény lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe, és ezáltal a közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása, és a bejelentést tevő személyek védelme.
„A panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését lehetővé teszi, kezdve például közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaéléstől, a szakmai titoktartás elmulasztásán át, egészen a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig. A bejelenthető magatartások alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is – ilyen lehet például az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt” – hívta fel a figyelmet dr. Kreiniker-Barna Eszter, a SALDO Zrt. vállalati jogásza.
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban érintett cégek részéről több kérdés is felmerült a jogszabály alkalmazása kapcsán. Sok vállalkozás számára az sem volt teljesen egyértelmű, hogy melyik kalapba esnek. Hiszen a jogalkotó külön határidőt szabott meg az 50 és 250 fő alkalmazottal rendelkező, az ennél nagyobb, illetve mérettől függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső cégek számára az új előírásoknak való megfelelésre.
A pénzmosás ellenes törvény hatálya alá tartoznak többek között a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók is. Közülük sokan néhány fős mikro-vállalkozásként végzik tevékenységüket. Számukra például nem egyértelmű, hogy a pártatlanság biztosítása érdekében mindenképpen külsős személyt kell-e megbízniuk a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével, hiszen erről nem rendelkezik egzakt módon a jogszabály.
Számos vállalkozás döntött úgy, hogy házon belül bíz meg valakit a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével. Az ő legfontosabb feladatai közé tartozik a bejelentést tevő tájékoztatása mind a személyes adatainak kezeléséről, mind az eljárási szabályokról – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy mindvégig megőrizze az eljárás során kezelt személyes adatok biztonságát és integritását. Egy belső ellenőrhöz vagy adatvédelmi tisztviselőhöz hasonlóan a tájékoztatás mellett adott esetben gondoskodik a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvének elkészítéséről, átadja azt a bejelentő részére, a vizsgálatot lefolytatja vagy közreműködik benne, továbbá egyeztet az érintett társosztályokkal és személyekkel is.
„Számos cég számára nem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem kötelező elektronikus (online) rendszert működésbe helyezni. Akár egy klasszikus panaszdoboz is megfelelhet a célnak, hiszen a lényeg, hogy a szervezet biztosítani tudja a bejelentő személyének anonimitását. Nem kötelező továbbá rögíztett telefonvonalat (telefonközpontot) sem biztosítani a bejelentések fogadására, ebben az esetben a bejelentővédelmi-megbízottnak írásos jegyzőkönyvet kell felvennie a szóbeli bejelentésekről, amelyek személyes kapcsolatfelvétel útján is megvalósulhatnak” – folytatta a jogszabály gyakorlati értelmezését dr. Kreiniker-Barna Eszter.
Amennyiben anonim módon érkezik a bejelentés – erre a bejelentőnek a törvény szerint lehetőséget kell biztosítani – akkor nem kötelező kivizsgálni az ügyet. Ha viszont a bejelentő vállalja a nevét, akkor az ügy státuszáról, előrehaladásáról, ügymenetről, esetleges hiánypótlásról stb. tájékoztatni kell.
A panasztörvény előírásait a GDPR szabályozás kapcsán is figyelembe kell venni, hiszen a jogszabály megfogalmaz adatkezelésre vonatkozó előírást is. Így a meglévő adatkezelési tájékoztatókat mindenképpen érdemes áttekinteni és frissíteni, hogy megfeleljenek az új törvénynek.