Címke: munkahelyi témák, problémák

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/minden-amit-a-panasztorvenyrol-tudni-erdemes-20230726.html

Rengeteg a kérdőjel az új panasztörvény körül, egy fontos céges határidő már lejárt, de a kisvállalkozásoknak még van idejük felkészülni.

Számos kötelezettséget ró a vállalkozásokra a május végén elfogadott panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvény (panasztörvény).

A közepes cégek (250 fő alkalmazottól), nagyvállalatok és a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső vállalkozások július 24-ig kaptak türelmi időt, hogy az új előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat. Míg a kisebb vállalkozások (50 és 250 fő közötti alkalmazott esetén) december 17-ig tehetik meg mindezt.

A cégek részéről eddig számos kérdés merült fel az új törvény gyakorlati alkalmazása kapcsán.

Az új törvény lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A jogszabály az EU-s Whistleblowing-direktívához igazodik: célja a 2019/1937/EU-irányelv átültetése a magyar jogrendszerbe, és ezáltal a közérdeket érintő veszélyekkel kapcsolatos bejelentések szabályozása, és a bejelentést tevő személyek védelme.
 
„A panasztörvény gyakorlatilag bármely jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmény vagy mulasztás bejelentését lehetővé teszi, kezdve például közbeszerzési eljárások során tapasztalt visszaéléstől, a szakmai titoktartás elmulasztásán át, egészen a fogyasztóvédelmi vagy környezetvédelmi szabálysértésekig. A bejelenthető magatartások alá pedig nemcsak a jogszabályba ütköző jelenségek tartoznak, hanem a munkáltató belső szabályzatában jogellenesnek minősített magatartások is – ilyen lehet például az üzleti ajándék elfogadása vagy egy állásra jelentkező elutasítása az etnikai hovatartozása miatt” – hívta fel a figyelmet dr. Kreiniker-Barna Eszter, a SALDO Zrt. vállalati jogásza.
 
Az eddigi tapasztalatok alapján azonban érintett cégek részéről több kérdés is felmerült a jogszabály alkalmazása kapcsán. Sok vállalkozás számára az sem volt teljesen egyértelmű, hogy melyik kalapba esnek. Hiszen a jogalkotó külön határidőt szabott meg az 50 és 250 fő alkalmazottal rendelkező, az ennél nagyobb, illetve mérettől függetlenül a pénzmosás elleni törvény hatálya alá eső cégek számára az új előírásoknak való megfelelésre.
 
A pénzmosás ellenes törvény hatálya alá tartoznak többek között a könyvelők, könyvvizsgálók, adótanácsadók is. Közülük sokan néhány fős mikro-vállalkozásként végzik tevékenységüket. Számukra például nem egyértelmű, hogy a pártatlanság biztosítása érdekében mindenképpen külsős személyt kell-e megbízniuk a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével, hiszen erről nem rendelkezik egzakt módon a jogszabály.
 
Számos vállalkozás döntött úgy, hogy házon belül bíz meg valakit a bejelentővédelmi-megbízott feladatkörével. Az ő legfontosabb feladatai közé tartozik a bejelentést tevő tájékoztatása mind a személyes adatainak kezeléséről, mind az eljárási szabályokról – kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy mindvégig megőrizze az eljárás során kezelt személyes adatok biztonságát és integritását. Egy belső ellenőrhöz vagy adatvédelmi tisztviselőhöz hasonlóan a tájékoztatás mellett adott esetben gondoskodik a szóbeli bejelentés jegyzőkönyvének elkészítéséről, átadja azt a bejelentő részére, a vizsgálatot lefolytatja vagy közreműködik benne, továbbá egyeztet az érintett társosztályokkal és személyekkel is.
 
„Számos cég számára nem világos, hogy pontosan milyen visszaélés-bejelentési rendszert kell kiépíteni, illetve működtetni. Ezzel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy nem kötelező elektronikus (online) rendszert működésbe helyezni. Akár egy klasszikus panaszdoboz is megfelelhet a célnak, hiszen a lényeg, hogy a szervezet biztosítani tudja a bejelentő személyének anonimitását. Nem kötelező továbbá rögíztett telefonvonalat (telefonközpontot) sem biztosítani a bejelentések fogadására, ebben az esetben a bejelentővédelmi-megbízottnak írásos jegyzőkönyvet kell felvennie a szóbeli bejelentésekről, amelyek személyes kapcsolatfelvétel útján is megvalósulhatnak” – folytatta a jogszabály gyakorlati értelmezését dr. Kreiniker-Barna Eszter.
 

Amennyiben anonim módon érkezik a bejelentés – erre a bejelentőnek a törvény szerint lehetőséget kell biztosítani – akkor nem kötelező kivizsgálni az ügyet. Ha viszont a bejelentő vállalja a nevét, akkor az ügy státuszáról, előrehaladásáról, ügymenetről, esetleges hiánypótlásról stb. tájékoztatni kell.

 
A panasztörvény előírásait a GDPR szabályozás kapcsán is figyelembe kell venni, hiszen a jogszabály megfogalmaz adatkezelésre vonatkozó előírást is. Így a meglévő adatkezelési tájékoztatókat mindenképpen érdemes áttekinteni és frissíteni, hogy megfeleljenek az új törvénynek.

A GFM Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztályának tájékoztatása.

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=997

A munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő, a munkaidőkereten vagy elszámolási időszakon felüli munkaidő, és az ügyelet tartama rendkívüli munkaidő. A rendkívüli munkaidőben végzett munka munkavállalói oldalon olyan többlet-igénybevételnek minősül, melyet a munkáltatónak ellentételeznie kell. Az ellentételezés formája függ attól, hogy a rendkívüli munkavégzés milyen időszakra esik, az lehet bérpótlék, szabadidő vagy a kettő kombinációja, heti pihenőnap (heti pihenőidő) illetve további lehetőségként átalánydíjazás megállapítása. A díjazás a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg, vagyis emellett megilletik mindazok a díjazások, amelyek egyébként a rendes munkaidőben történő munkavégzés esetén is megilletnék.   

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Rendkívüli munkavégzés díjazása”  témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Részlet a „Rendkívüli munkavégzés díjazása” témájú kiadványból:

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/visszavetheti-a-dolgozok-fejlodeset-a-tartos-tavmunka-20220222.html

Negatívan hathat a szociális készségekre, és visszaveti a dolgozók fejlődését a tartós otthoni munkavégzés – derült ki a Poly több mint 7.000, hibrid irodában dolgozó, munkavállalót vizsgáló kutatásából. A nagyrészt nyugat-európai és közel-keleti válaszadók 52%-a gondolta úgy, hogy a távoli munkavállalókat hátrány érheti a helyszíni kollégákkal szemben az előléptetésnél és a szervezeten belüli fejlődésnél. A paradigmaváltást ugyanakkor jól jelzi, hogy a 18-24 év közötti válaszadók 62%-a még sosem volt bent személyesen a munkáltatója irodájában.

A Poly által végzett felmérés kimutatta, hogy az otthoni munkavégzés negatívan hat a szociális készségekre. A felmérésben résztvevők majdnem fele, pontosan 42%-a fejezte ki aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a távoli munkavégzés miatt felettesei kevésbé bíznak benne, és alulértékelik a kommunikációra és együttműködésre irányuló képességeit. Ennek aránya a 18-24 évesek körében még magasabb, 53%. A vezetői aggodalom nem alaptalan: a megkérdezettek 39%-a tart attól, hogy a folyamatos otthoni munka következtében elveszti az ügyfelekkel és kollégákkal való kapcsolattartásban fontos kommunikációs képességét, ideértve a tárgyalási- és beszédkészségeket. Ez az arány a fiatalabb munkavállalók körében még magasabb, 50%-ra emelkedik.

Kell az iroda a kompetenciafejlesztéshez

Az, hogy a felmérés résztvevőinek jelentős része úgy érzi, kommunikációs készségei romlottak a tartós irodán kívüli munkavégzés alatt, nagy mértékben alátámasztja az iroda kiemelt szerepét a munkahelyi fejlődésben. A legtöbb megkérdezett a személyes interakciót, az inspiráló környezetet és az egymástól való tanulást hiányolja legjobban az otthoni munkavégzésből. A válaszokból az is kiderült, hogy a dolgozók zömére a kötetlen munkahelyi beszélgetések, vagy a kollégák csevegése a területükön kívül eső projektekről, ösztönzően hatottak az irodában végzett munka során. Ez az eredmény egyértelműen megmutatja, hogy a legtöbb dolgozó fontos tapasztalatokra tesz szert a munkahelyi interakciók során, aminek a helyszínéül eddig a legtöbb esetben az iroda szolgált.

Ezt a 10 dolgot hiányolják legjobban a távolról dolgozó munkatársak a munkahelyi életükből

Irodai bajtársiasság
Irodai viccelődés
Munkaebédek
Kötetlen munkahelyi beszélgetések
Kollégák beszélgetései külső projektekről
Közös ötletelések
Találkozók az ügyfelekkel
Professzionális felszerelés, jobb technológia
Személyes együttműködés
Közösségi terek

A vezetőkkel való kapcsolat minden esetben kulcsfontosságú

A felmérésből jól látható, hogy elsősorban a szociális élet az, ami alapvetően hiányzik ebből a munkaformából. A vezetők kommunikációja ennek ellensúlyozására minden esetben kulcsfontosságú. „Legyen szó tartós home office-ról, hibrid modellről, vagy az alkalmazottak irodába való visszatéréséről, a munkaadóknak meg kell érteniük azt, hogy az elmúlt két évben a kollégáknak egészen új tapasztalataik lettek a munkavégzéssel kapcsolatban, ideértve a nagyobb rugalmasságot és autonómiát.” – mondta Meznerics Ádám a Sinaptive Kft. üzletfejlesztési vezetője.

A vezetőknek el kell fogadniuk, hogy a munkakultúra végérvényesen megváltozott. Az iroda azonban nem válik feleslegessé, továbbra is létfontosságú szerepet fog játszani a vállalatok életében, de a terek hasznosítási módja a jövőben megváltozik.

A közös terek ösztönzően hatnak a munkatársak fejlődésére. A cégeknek figyelembe kell venniük a kollégák személyiségét, hogy olyan irodai környezetet hozzanak létre, ami mindenki számára vonzó és elősegíti a hatékonyabb együttműködést, valamint jobb eredményeket.