Címke: munkahelyi témák, problémák

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tulora-20221208.html

Mi jár annak az alkalmazottnak, aki a munkaidején kívül több munkaórát dolgozik? Mennyi a rendkívüli munkavégzés és a túlórapótlék mértéke? Adhat a munkáltató átalánydíjat is a munkaidőn kívüli munkaórákra? Kérhet cserébe a munkavállaló szabadságot is? Ezekre a kérdésekre kerestük munkajogász segítségével a választ.

A bérpótlék

A bérpótlék kérdését a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. I. törvény szabályozza – mondta a HR Portálnak nyilatkozva Dr. Bodó Gergely ügyvéd.
Ez alapján elmondható, hogy a bérpótlék a munkavállalónak a rendes munkaidő alapján nyújtott munkabérén felüli juttatása, melynek számításakor a munkavállaló egy órára járó alapbérét szükséges figyelembe venni, így a munkavállaló havonkénti alapbérének összegét általános esetben 174 órával kell elosztani. Részmunkaidő esetén, vagy az általános munkaidőtől eltérő munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében ez a szám arányosan csökken a részmunkaidőnek vagy az eltérő munkaidőnek megfelelően. 

A havibéres dolgozónak a bérpótlék mellé alapórát kell megállapítani (rendkívüli munkavégzés), akkor az egy órára járó pótlék-alapot úgy számítjuk ki, hogy a havi bérét elosztjuk az aktuális hónap ledolgozandó napjaival és a napi munkaidőnek az óráival, majd ezt szorozzuk a túlórák számával.

A bérpótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül illeti meg a munkavállalót. Számítási alapja a munkavállaló egy órára eső alapbére. Rendeltetése, hogy a szokásostól eltérő, nehezebb munkavégzési körülmények közötti munkavégzést díjazzák. Fizetését előírhatja szabály (törvény, kollektív szerződés) és a felek megállapodása is. 

A Munka Törvénykönyve XII. fejezetében található a munka díjazásának szabályozása. Tartalmazza az alapbér, a bérpótlék, a díjazás munkavégzés hiányában, a távolléti díj számítása kötelező legkisebb munkabér, a garantált bérminimum, a munkabér védelme szabályait.

A bérpótlékok kiszámítása, a túlórapótlék mértéke

A bérpótlék fajtái: vasárnap pótlék, munkaszüneti napra járó pótlék, műszakpótlék, éjszakai pótlék, túlóra pótlék.

A gyakorlatban évekig azt láttuk, hogy számos munkavállaló szívesen vállalta a vasárnapi napra eső munkavégzést, hiszen elmondható, hogy ekkor a bérpótlék mértéke 50%, továbbá az munkavállalók az ünnepnapokon való munkavégzésükre 100 % bérpótlékot kapnak – tette hozzá a szakember. Ezen túl ismert a műszakpótlék fogalma is, mely a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén illeti meg a munkavállalót. A műszakpótlék mértéke 30 %. Továbbá elmondható, hogy a magyar jogi szabályozás keretében megtalálható az éjszakai pótlék intézménye, melynek mértéke 15%. Heti pihenőnapra és munkaszüneti napra 100 % bérpótlék jár. A vonatkozó jogszabály értelmében készenlét esetén 20 %, ügyelet esetén 40 % bérpótlék jár.

A fenti bérpótlékokon kívül a munkavállalónak túlórapótlék járhat.
A túlórapótlék 50 százalék, vagy – a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidő jár – a napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben, vagy a munkaidőkereten felül, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munka esetén.

A heti pihenőnapra elrendelt túlmunka esetén 100 százalék pótlék jár, illetve 50 százalék, ha a munkáltató másik pihenőnapot biztosít.

Átalánydíj

A felek a munkaszerződésben bérpótlék helyett, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.

A pótlékátalányt pótlékonként külön kell megállapítani. Ilyen esetben a felek egy hosszabb időszak alapulvételével határozzák meg, hogy milyen összeget kap a munkavállaló.

A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. 

Bérpótlék helyett szabadidő?

A munkavállaló és a munkáltató szabad megállapodásának tárgya az, hogy napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidő, munkaidőkereten felül elvégzett munka vagy elszámolási időszakon felül elvégzett munka után a munkavállaló bérpótlékban vagy szabadidőben részesüljön, a fent nevezett munkavégzések arányában – mondta Dr. Bodó Gergely.

Amennyiben a felek a szabadidő mellett döntenek, fontos hangsúlyozni, hogy annak mértéke nem lehet kevesebb az elvégzett munka tartalmánál. Az ilyen szabadidő esetén a munkavállaló az alapbér arányos részére jogosult. 

A korábbi tapasztalok alapján elmondható volt, hogy a munkavállalók rendes munkaidejükön túl is nagy óraszámban dolgoztak, és a pihenés helyett is a túlórát választották.  Az elmúlt években kisebb javulás tapasztalható, a munkavállalók részéről, hiszen már sok esetben a szabadidő mellett döntenek, mely pozitívan értékelhető a munkáltatók, a cégek részéről, hiszen elmondható, hogy a munka jellegére tekintet nélkül, elvégzéséhez szükség van a testi, szellemi egyensúlyra, mely csak megfelelő szabadidővel biztosítható. 

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/tavmunka-koltsegterites-2022-20221117.html

A Covid-járvány egyik hozadéka, hogy a home office része lett rengeteg munkavállaló mindennapjának. A KSH adatai szerint tavaly 130 586-an rendszeresen dolgoztak otthonról, 255 100-en pedig alkalmanként voltak távmunkában. A valós szám valószínűleg még ennél is magasabb. Bár sokan visszatértek az irodába, még így is rengeteg embert érint a munkahelytől távol eső munkavégzés. Milyen költségeket és hogyan lehet elszámolni?

A távmunka költségeit jelenleg kétféle módon térítheti a munkáltató válaszolt a HR Portálnak Fata László juttatási szakértő.

A távmunka költségeinek átalánydíja

Az egyszerűbb megoldás, amikor nem kell igazolt költségeket kezelni. A Munka törvénykönyve távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összeg a felek által előzetesen meghatározott összeg. Ez legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg lehet (2022-ben havi 20.000 Ft -a szerk.), ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része. Ez akkor érvényesíthető, ha a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben költséget nem számol el – mondta Fata László.

Ennek az összegnek a kifizetése nem kötelező, hanem lehetőség a munkáltató részére. A munkavállaló azonban a költségek megtérítésére igényt tarthat az általános szabályok szerint. Az ilyen térítési összeg 20.000 Ft feletti része már az adó- és járulékfizetési kötelezettség alá eshet.

Elszámolás magánszemélyként

A Munka Törvénykönyvének a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésben foglaltak szerint távmunkát végző munkavállalót a távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek megtérítése érdekében a munkáltató által kifizetett bevétellel szembena munkavállaló a következő, igazolt kiadások alapján számolhat el költséget.

A távmunkavégzéssel összefüggésben terhelő költségek a következők lehetnek (Szja törvény 3. számú melléklet II/24. pontja)
    • Távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meg nem haladó kiadás.
    • A távmunkavégzéshez, valamint a kapcsolattartáshoz szükséges nem anyagi jószág, számítógép, számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított, 200 ezer forintot meghaladó kiadás esetében 33 százalékos leírási kulcs alkalmazásával értékcsökkenési leírás címén megállapított összeg; az értékcsökkenési leírást egyebekben – a III. fejezetben foglaltaktól függetlenül – a 11. számú melléklet értékcsökkenés elszámolására vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell megállapítani, és a költségként történő elszámolás feltétele külön részletező nyilvántartások vezetése.
    • Az internethasználat díja (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat).
    • A munkáltató székhelyétől, telephelyétől elkülönült munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

Munkajogi szakértők szerint a költségtérítés alkalmazásáról munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállalóval, ehhez figyelembe kell venni a Munka törvénykönyve előírásait.

Érdemes megállapodni abban is, hogy a munkaidő hányad részét végzi távmunkában a munkavállaló; ha erről nem születik megállapodás, akkor a munkavállaló a munkáltató telephelyén legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végez munkát.

Energiaköltségek elszámolása

Az elszámolható költségek között szerepelhet a munkavégzési hely bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díja azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.

A fűtés- és energiaköltségeket azonban nem lehet kedvező adózással elszámolni abban az esetben, ha nem távmunkában, hanem a munkáltató által biztosított munkahelyen dolgozik a munkavállaló – mondta a szakértő.