Címke: munkahelyi témák, problémák

Aktuális Információk

A GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt tájékoztatása – „Jogtudatos kismamák” munkajogi interaktív játékfilm megjelenéséről.

forrás: http://www.ommf.gov.hu/index.php?akt_menu=172&hir_reszlet=882

http://www.ommf.gov.hu/images/ups/1/1487.jpg

A GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt kommunikációs kampánya keretében interaktív munkajogi filmsorozat indult a Facebook „Legyen oké a munka” oldalon.

Az alapismereteket közvetítő filmek a munkaügyi tájékozottság és tudatosság fejlesztése érdekében készültek.

A sorozat új résszel bővült, a  „Jogtudatos kismamák” című filmben a védett munkavállalók jogszerű foglalkoztatása kerül előtérbe, melynek jogi feltételeit a munkajogi szabályozás számos előírása biztosítja.

A szituációban a játékos egy kismama szerepében kvízműsorban tesztelheti tudását és humoros formában ismerkedhet meg a várandós és gyermekes munkavállalókra vonatkozó munkajogi szabályokkal. A kvízműsor házigazdájának a munkarendre, pihenőidőre, felmondásra vonatkozó szabályokkal kapcsolatban feltett kérdéseire kell a helyes választ megjelölni és a film végére a jogszabályi előírásokkal bővülnek a felhasználó ismeretei.  

A filmet nem csak kismamáknak ajánljuk megtekintésre. Minden érdeklődő a filmen keresztül szórakoztató módon hasznos ismereteket szerezhet a munkajogokról.  

Az interaktív játékfilm az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/jogtudatoskismamak/ A sorozat első filmje „A legpengébb jelölt” az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/legpengebbjelolt/

A projektről bővebben tájékozódhat a  https://mvff.munka.hu/ honlapon a GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 aloldalon, valamint a Kampány menüpontban a https://kampany.munka.hu/kampany/ elérhetőségen.

Aktuális Információk

Ezek a társasházi törvény módosító javaslatok mentek be az Igazságügyi Minisztériumba

forrás: https://www.tht.hu/hirek/ezek-a-tarsashazi-torveny-modosito-javaslatok-mentek-be-az-igazsagugyi-miniszteriumba/1670

A THT – Társasházi Háztartás október elején minden szakmai érdekképviseletet felkért az új társasházi törvény alakításában való aktív és kooperatív részvételre, a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) pedig konkrét törvénymódosítási javaslatokkal kereste meg az Igazságügyi Minisztériumot. Íme a javaslatok.
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete módosító javaslatai
a Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényhez és a hozzá kapcsolódó jogszabályokhoz

A.) 2017. évi – megbízási szerződés alapján készített – szakmai anyagban megjelölt módosítási javaslatok

1.) Társasházak alapítása
 – egy helyrajzi számon felépített külön épületek szétválásának lehetőségére megoldásra van szükség;
– külön pályázati lehetőség biztosítása, banki hitel felvételi lehetőségnél a szavazati arány megállapítása, mert ebben az esetben akkor is megújulhatna egy épület, ha az ott lakók ennek költségeit vállalnák, de a társasház más épületeinek tulajdonosai nem.

2.) Földhasználat
 – elsősorban a kültéri beálló helyek használatára vonatkozó döntési lehetőség törvényben való rögzítése;
– kizárólagos használati jog esetében az adott lakáshoz kerüljön beszámításra a tulajdoni hányadba vagy külön rendelkezés szerint ingatlannyilvántartásba történő bejegyzés alapján jelenjen meg fizetési kötelezettsége a társasház felé.

3.) Alapító okirat módosítása
 – szükséges lenne a 100%-os módosításon enyhíteni, mivel szinte lehetetlen végrehajtani, és emiatt több tetőtéri beépítés hosszú időn keresztül nem került be a nyilvántartásba;
– összhangba kell hozni a közös tulajdon értékesítésénél előírt 4/5-ödös szavazati aránnyal;
– felmérési vagy számszaki hiba javítása esetén legyen elegendő a közgyűlésen egyszerű szavazattal elfogadott határozat.

4.) Szervezeti Működési Szabályzat
 – a társasház működésével kapcsolatos alapvető rendelkezéseket törvényben kellene rögzíteni, ne legyen rábízva a közösségre, hogy mit tart fontosnak;
– legyen szankciója annak, ha egy társasház nem rendelkezik SZMSZ-szel.

5.) Jogok és kötelezettségek a társasházban
 – nem lakás célú helyiségek használata során zaj és szaghatás esetében előzetesen kérjék ki a tulajdonosok hozzájárulását;
– lakások nem lakás célú használatának szabályairól is rendelkezés lenne szükséges: pl. airbnb, szálláshelyként történő üzemelés stb.; – tulajdonosok közös képviselőnél történő bejelentkezése törvényi kötelezettség legyen;
– külföldi tulajdonos köteles legyen magyar képviselőt/levelezési címet megadni, és az legyen bejegyezve az ingatlannyilvántartásba.

6.) Hátralékok kezelése
 – lakás eladása esetén – ha az eladó nem kéri ki a tartozásról az igazolást – tulajdonjoga megszűnése után is legyen köteles helytállni a tartozásaiért;
– 200.000 Ft felhalmozódása esetén kötelező legyen megindítani a fizetési meghagyásos eljárást.

7.) Közös képviselő és a társasházkezelő tisztség tisztázása
 – a Ttv. csak a közös képviselőre állapít meg feladatokat;
– gazdasági társaság választása esetén szabályozni kellene, hogy ki rendelkezhet a bankszámla felett;
– ingatlankezelő is végezhesse a közös képviselőre meghatározott feladatokat;
– kötelezően előírt szakképesítési kötelezettség;
– kreditpontok továbbképzésekért.

8.) Jegyzői törvényességi felügyelet
 – módosítani szükséges a kormányrendeletben megállapított 60 és 30 napos határidőket, mert nem tarthatók;
– jegyzőnek bírságolási jogkört kellene biztosítani a társasházi tisztségviselők (közös képviselő, társasházkezelő, IB elnök) törvényben előírt kötelezettségek, határidők elmulasztása esetére;
– tisztségviselő felmentése és a biztosított 90 napos ügyvivői időszakot követően – ha a társasház nem választott új közös képviselőt – hol kell elhelyezni a keletkezett iratokat.

B.) 2013-ban javasolt témák Társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényhez
kapcsolódó javaslatok:
 1.) Meghatalmazások rendezése – összegyűjtött meghatalmazások korlátozásának lehetősége
2.) Haszonélvezők jogainak bővítése pl. ott lakó haszonélvező lehessen SZB tag
3.) Alapító okirat módosításánál törölni a 100 %-os szavazati arány előírását
4.) Többségi tulajdonos jogainak, szavazatának, súlyának rendezése
5.) Betekintés jog szabályozásának szükségessége – adatvédelmi szabályokra figyelemmel
6.) Elektronikai kapcsolattartás szabályainak rendezése

Más jogszabályokkal kapcsolatos javaslatok:
 1.) Bírói jogkör bővítése: A legfelső bírói gyakorlat – ritka kivétellel – az, hogy a közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezik, amellyel a döntési jog visszaszáll a tulajdonosi közösséghez, és ismételten hibás vagy törvénytelen határozatot hoznak.

2.) Perindítási lehetőség:
a) A jelenlegi szabályozás nem ad lehetőséget per indítására akkor, ha nincs közgyűlési határozat, illetve, ha a jegyzőkönyvből nem egyértelműen látszik, hogy mit döntöttek.
b) Nincs a közös képviselőnek önálló perindítási joga, ha a közgyűlési határozat rá nézve sérelmet jelent, vagy jogtalan kötelezettséget tartalmaz. Jelenleg csak a társasház nevében lehet peres fél, a megválasztott közös képviselő a saját személyében nem rendelkezik perképességgel.

3.) A társasházakat sok esetben kötelezik a végrehajtók az eredménytelen foglalással kapcsolatos költségek viselésére, tulajdoni lapok beszerzésére. Nem tisztázott továbbá, hogy amennyiben több végrehajtási jog is be van jegyezve az ingatlanra, akkor kinek és milyen arányban kell szétosztani a végrehajtási költségeket. A gyakorlatban úgy tűnik, hogy minden érintettől beszedik a költségeket, pedig csak egy ügyben járnak el.

4.) Amikor a társasházi lakás tulajdonosa gazdasági társaság, és ellene felszámolás indul, akkor az 1991. évi XLIX. törvény 57. § (1) bekezdés e) pontjába sorolták a közös költséget, amelynek kifizetésére vagy nagyon sokára, vagy egyáltalán nem kerül sor. Ráadásul nehéz betartani a nyilvántartásba vételi időpontokat és még a társasháznak fizetnie is kell ezért. Ezek a rendelkezések nagyon hátrányosak.

5.) A végrehajtásról szóló 2014. évi LIII. törvény 165. § (1) bekezdés g) pontjába sorolták a közös költség tartozást, amelynek legtöbbször az a vége, hogy általában már nem jut a kiegyenlítésre semekkora összeg.

6.) Tulajdonjog bejegyzésekor sajnos még mindig nem kötelező az adásvételi szerződéssel együtt becsatolni az igazolást arról, hogy nincs közös költség tartozás az érintett lakáson. Emiatt a későbbiekben nehezen vagy egyáltalán nem lehet beszedni a hátralékot.

C.) 2014-ben benyújtott módosítási javaslatok
1.) Szükséges lenne a pontos nyilvántartás a lakásban élőkre vonatkozóan. A társasházi törvény az erre vonatkozó kötelezést az SZMSZ-re bízza, pedig ezt a törvénynek kellene előírnia. SZMSZ-t azonban a társasházak jelentős része máig sem készített, s ennek, jogszabályi rendelkezés hiányában nincs következménye.
2.) Tartózkodó szavazatok értékelése során felmerült, hogy mikor van értelme a „tartózkodó” szavazatnak, mivel gyakran előfordul, hogy a tartózkodók szavazati aránya magasabb volt, mint az igen, illetve a nem. Ilyen esetben nem lehet értékelni, hogy milyen döntés született. Javaslatunk az, hogy a tartózkodó szavazatokat figyelmen kívül hagyva az igen-nem szavazat aránya döntsön.

D.) 2016. évi módosító javaslatok
1.) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 11. § (2) bekezdését úgy módosították, hogy a végrehajtási lap kiállításához szükséges az adósnak legalább a születési helye, ideje és anyja neve. A társasházi törvény viszont csak arra ad felhatalmazást a közös képviselőknek, hogy az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető adatokat tarthassa nyilván, így hivatalos adatkeresésre kötelezik a közös képviselőket.
2.) A 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 68/D. § beiktatása azt jelenti, hogy jelzálogjog bejegyzése iránti kérelemhez csatolni kell a követelés összegét megállapító végrehajtható okiratot vagy a tulajdonosoknak a legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát. Ezzel a társasházi törvényben szabályozott jelzálogjog bejegyzési lehetőséget ellehetetlenítették.

A törvényjavaslatokról, illetve más, aktuális társasházakat és lakásszövetkezeteket érintő témákról a XIII. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO rendezvényünkön a törvényalkotók és a szakmai szervezetek részéről is többen képviseltetik magukat. A rendezvényen lehetőség van a személyes kapcsolatfelvételre és konzultációra is a szakmai szervezetekkel, az előadókkal és a kiállítókkal is. A rendezvényen való részvétel díjmentes, a programot itt találja és ugyanitt tud rá regisztrálni is.
Aktuális Információk

Az ebédidőmben azt csinálok, amit akarok? – a munkaközi szünet szabályozása a Munka törvénykönyvében

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/az-ebedidomben-azt-csinalok-amit-akarok-a-munkakozi-szunet-szabalyozasa-a-munka-torvenykonyveben-20221028.html

A munkavállalók általánosságban véve tisztában vannak azzal, hogy a munkavégzésük során őket munkaközi szünet illeti meg, ami a gyakorlatban rendszerint az ebédszünetet jelenti – mondta dr. Bognár Ivett, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás szakértője. De mi is valójában munkajogi szempontból az ebédszünet, és a munkavállalók valóban jogosultak-e eldönteni, hogy mire használják fel ezt a szabadidőt?

Munkaközi szünet a Munka törvénykönyvében

Mindenekelőtt fontos leszögezni, hogy a Munka törvénykönyve az ebédszünet fogalmát nem ismeri, nem tesz tehát különbséget abban a tekintetben, hogy a munkavállaló mivel tölti a munkavégzés során beiktatott pihenőidejét. 

A Munka törvénykönyve a munkaközi szünet kapcsán csupán annyit rögzít, hogy a munkáltató 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc, 9 órát meghaladó munkavégzés esetén pedig további 25 perc munkaközi szünetet, azaz mindösszesen 45 perc pihenőidőt köteles biztosítani a munkavállalónak. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a felek jogosultak ettől eltérően is megállapodni. Általánosan elterjedt például a munkáltatók körében a félórás ebédidő biztosítása. 

A jogszabályi rendelkezések értelmében a munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. Ez a szabály attól függetlenül irányadó, hogy az adott munkavállaló teljes munkaidőben, vagy 6 órás részmunkaidőben dolgozik-e, napi 4 órás részmunkaidő esetén pedig nincs a munkaközi szünetre vonatkozó kötelező előírás.

Kávé, cigi vagy ügyintézés? – Valóban arra használom fel a munkaközi szünetemet, amire szeretném?

A gyakorlatban gyakran merül fel a kérdés, hogy mi a helyzet a munkavégzés során beiktatott kávé- vagy cigiszünetekkel. Valóban jogosult a dohányzó munkavállaló egy cigaretta erejéig naponta többször is megszakítani a munkavégzését? 

Tekintettel arra, hogy a Munka törvénykönyve nem tesz különbséget abban a tekintetben, hogy a munkavállaló mivel tölti a munkaközi szünetét: a munkavállaló főszabály szerint azt tesz a pihenőidejében, amit szeretne. Fontos azonban kiemelni, hogy ez csak a kijelölt munkaközi szünetre irányadó, tehát nem azt jelenti, hogy a munkavállaló jogosult napi több alkalommal is megszakítani a munkavégzést a munkaközi szüneten túlmenően, ez ugyanis a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség megszegését jelenti.

A másik sokszor felmerülő kérdés a munkavállalók körében, hogy kötelesek-e a munkaközi szünetüket a munkavégzés helyén eltölteni, vagy el is hagyhatják azt akár étkezés, akár ügyintézés céljából.  A kérdésre a válasz alapvetően attól függ, hogy a munkaközi szünet része-e a munkaidőnek vagy sem. 

A Munka törvénykönyvének megfogalmazása szerint ugyanis a munkaközi szünetet a munkavégzés, tehát nem a munkaidő megszakításával kell kiadni. A jogirodalom álláspontja szerint ezzel a megfogalmazással a jogalkotó a munkáltató kezébe adta a döntést, hogy a munkaközi szünet időtartamát beleszámítja-e a munkaidőbe vagy sem. A gyakorlatban mindkét esetre számos példát láthatunk. 

Hogy a munkavállaló mivel tölti el a napközbeni pihenőidejét, azért van jelentősége, mert amennyiben a munkaközi szünet a munkaidő részét képezi, a munkáltató jogosult erre az időszakra vonatkozó szabályokat hozni, így adott esetben előírhatja, hogy a munkavállaló a munkaközi szünet időtartama alatt sem hagyhatja el a munkavégzés helyét. Ha azonban az ebédszünet nem része a munkaidőnek, azzal a munkavállaló szabadon rendelkezik, így el is hagyhatja a munkavégzés helyét, akár étkezés, akár ügyintézés céljából. Ilyenkor sem szabad azonban megfeledkezni a Munka törvénykönyvének a munkaviszony fennállása alatt tanúsítandó magatartásra vonatkozó általános előírásairól, hiszen az említett rendelkezések értelmében a munkavállaló a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagy amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére – zárta szavait dr. Bognár Ivett, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.