Szerző: Admin

forrás: https://www.hrportal.hu/c/felmeres:-a-nok-elsopro-tobbsege-ugy-erzi-hatranyos-megkulonboztetes-eri-oket-a-munkajukban-20230308.html

A megkérdezettek szerint a rugalmas munkavégzésben és keresetükben is súlyos hátrány éri őket.

Az Avon szépségipari cég felmérése szerint sok hátrányos megkülönböztetés éri a nőket a munka világában, és a nőnap alkalmából arra szólít fel mindenkit, hogy szálljanak szembe azokkal az akadályokkal, amelyek hátráltatják a nők egyenjogúságát. Az cég az MTI-nek küldött keddi közleményében kiemelte, hét országban, több mint 7000 nő megkérdezésével végzett kutatásuk, a Global Progress for Women Report szerint a nők 86 százaléka mondja, hogy manapság is nemi megkülönböztetésen alapuló negatív sztereotípiák akadályozzák esélyegyenlőségüket a munka világában. A kutatás résztvevői úgy látják, hogy férfitársaikkal szemben a nőket a rugalmas munkavégzés terén (48 százalék szerint), a vállalkozásindítás lehetőségében (29 százalék), valamint a megkeresett jövedelemben (46 százalék) éri a legsúlyosabb hátrány.

A megkérdezettek több mint egyharmada véli úgy, hogy a férfiak számára kedvezőbbek a saját vállalkozás indításának lehetőségei, a válaszolók 61 százaléka számára a vállalkozásindítás legnagyobb akadálya a finanszírozás lenne. Angela Cretu, az Avon vezérigazgatója a közleményben megjegyezte: az egész társadalom profitálhatna abból, ha a nőknek több lehetőséget és egyenlőséget adnának. Annak ellenére, hogy ez ügyben egyes országok pozitív lépéseket tesznek, sok nő még mindig akadályokba ütközik, amikor a választás szabadságáról, a munkáról és a kereseti lehetőségekről van szó – tette hozzá a vezérigazgató.

A kutatást a Censuswide végezte 7145 nő részvételével az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Romániában, Lengyelországban, a Fülöp-szigeteken, Törökországban és Dél-Afrikában 2023 januárjában.

MTI

fotó: unsplash

forrás: https://www.hrportal.hu/hr/kotelezo-lesz-a-felnapos-penteki-munkanap-20230307.html

Az Európai Unió Bírósága március 2-i C-477/21. számú ítéletében kimondta, hogy a munkavállalót a heti pihenőidő a napi pihenőidejétől elkülönülten illeti meg. Azt is kimondta, hogy a napi pihenőidőt a heti pihenőidő előtt kell kiadni. Ez azt jelentené, hogy a pénteki munkaidőnek 13.00 órakor véget kell érnie. Fodor T. Gábor munkajogász szerint módosítani kellene a Munka törvénykönyvét, hogy megfeleljünk az uniós jognak. Az állami szektorban dolgozó munkavállalók pedig túlóraigényekkel állhatnak elő.

Az ügy, amelyben az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott, egy miskolci mozdonyvezetőtől indult, aki pert indított a MÁV-Start ellen, amiért munkáltatója nem adta ki számára külön a napi 11 órás pihenőidőt. A MÁV-START azt állítja, hogy mivel a jelen ügyben alkalmazandó kollektív szerződés az EU-s irányelv által megkövetelt minimális (24 órás) heti pihenőidőt jelentősen meghaladó (legalább 42 órás) pihenőidőt ír elő, a döntése a munkavállalóját egyáltalán nem érinti hátrányosan. Tehát összességében többet pihen a munkavállaló, csak a napi 11 órás pihenőidős jogcím sérül.

A Miskolci Törvényszék felfüggesztette az eljárást és azt kérdezte az Európai Unió Bíróságától, hogy az irányelv értelmében a heti pihenőidővel egybefüggően kiadott napi pihenőidő a heti pihenőidő részét képezi-e. Azaz lehet-e egy egységként kezelni a kettőt.

A Bíróság ítéletében leszögezi, hogy a napi és a heti pihenőidőhöz való jog két önálló jogot képez, amelyek eltérő célokat követnek. A napi pihenőidő lehetővé teszi, hogy a munkavállaló meghatározott, nemcsak hogy összefüggő, de a munkával töltött időt közvetlenül követő időszakra eltávolodhasson munkakörnyezetétől. A heti pihenőidő azt teszi lehetővé a munkavállalónak, hogy minden hétnapos időszakon belül kipihenhesse magát. Következésképpen biztosítani kell a munkavállalók számára mindkét jog tényleges gyakorlását. 

A Bíróság megállapítja, hogy az irányelv nem korlátozódik arra, hogy általánosságban határozza meg a heti pihenőidőhöz való jog minimális időtartamát, hanem kifejezetten azt pontosítja, hogy ezen időszak hozzáadódik a napi pihenőidőhöz való jog címén elismerendő időszakhoz. Ebből következik, hogy a napi pihenőidő nem képezi a heti pihenőidő részét, hanem ahhoz hozzáadódik, még akkor is, ha a napi pihenőidő közvetlenül megelőzi a heti pihenőidőt.

Mit jelent ez a gyakorlatban? 

Fodor T. Gábor munkajogász elmondta, hogy az átlagos hétfőtől péntekig terjedő munkarendet figyelembe véve, a munkavállaló két pihenőnapja a szombat és a vasárnap, mint naptári nap, ez a heti pihenőidő. A pénteki munkanapot követő tizenegy órás napi pihenőidőnek szombaton 0.00 óra előtt be kell fejeződnie – tehát péntek 13.00 órát követően a munkavállaló nem dolgozhat. Amennyiben a jelenlegi törvényi szabályozás változatlan marad, ez lényegében azt jelenti, hogy búcsút kell intsünk az eddigi klasszikus munkarendnek. A pénteki munkanapnak vagy rövidebbnek kell lennie úgy, hogy 13.00 órakor befejeződik, vagy át kell állni a négynapos munkarendre.

A munkajogász megjegyzi, hogy bár erről információja nincsen, de meglepődne, ha a magyar jogalkotó az ítéletet követően nem módosítaná a Munka törvénykönyve munka- és pihenőidőre vonatkozó fejezetét. Kézenfekvő lenne például a törvényi munka- és pihenőnap kezdetét nem éjfélre, hanem reggel hatra időzíteni, így a pénteki munkavégzés nem 13.00, hanem 19.00 óráig lenne lehetséges.

Fodor T. Gábor hangsúlyozza, hogy az uniós irányelvek főszabály szerint csak az államot kötelezik, így az még vitatott és további vizsgálatra szorul, hogy a fentiek az üzleti szféra vállalatait mennyiben érintik. Bizonyosan van tennivalójuk – legalábbis a jelenlegi jogszabályszöveg alapján – ugyanakkor az állami-önkormányzati cégeknek, ugyanis ők uniós jogi szempontból az állam részeinek tekintendőek. –”Ugyanakkor ismételten megjegyezem, hogy nagyon meglepődnék, ha az uniós ítélet alapján nem módosítanák a Munka törvénykönyvét” – mondja a szakember.

Háttér: pedig kevesebb pihenőidőt ír elő az uniós jog

Fodor T. Gábor hozzátette, hogy az uniós jog heti pihenőidőként mindössze 24 órát ír elő. Ha ehhez hozzáadjuk a napi pihenőidő 11 óráját, úgy ezek összege, a 35 óra még mindig jóval kevesebb, mint a heti két pihenőnap 48 órája. Az uniós eljárás fő kérdése tehát az volt, hogy megfelel-e a magyar jog az uniós irányelvi szabályoknak akkor, amikor az uniós 24 órás heti pihenőidő kétszeresét biztosítja ugyan, de a 11 órás napi pihenőidőt ehhez kapcsolódóan nem.
Fodor T. Gábornak – számos más munkajogásszal együtt – az volt a véleménye, hogy a magyar jog ebből a szempontból az uniós jognak megfelel, egyszerűen azért, mert a magyar jog által biztosított 48 órás pihenőidő hosszabb, mint az uniós jog által előírt 24+11 órás. “Annak különösebb jelentőségét nem láttuk, hogy a 48 óra egy, és nem két jogcímen lett kiadva, hiszen a tagállami jognak érdemben, és nem formálisan kell megfelelnie az uniós jognak. – Az Európai Unió Bírósága ezzel a magyar munkajogászok közötti általános állásponttal szembemenve formalista álláspontra helyezkedett, és azt mondta ki ítéletében, hogy külön kell a kétféle pihenőidőt kiadni” – fogalmazott a munkajogász.

Túlóraigényekkel is előállhatnak az állami szektorban dolgozók

Az Európai Unió Bírósága szerint „két önálló jogról van szó”, amelyet a munkavállalóknak egymástól függetlenül kell biztosítani. A bíróság szerint a napi pihenőidő a munkavállalót akkor is megilleti, ha ezen pihenőidőt nem követi munkaidő.

“Az ítélet semmiképpen sem jelent jó hírt a magyar munkáltatóknak, hiszen az évtizedek óta működő munkarendek átgondolását hozhatja magával és – az állami szektorban – a munkavállalók túlóraigényekkel is előállhatnak” – summázott Fodor T. Gábor.

Közel három évvel ezelőtt egyébként a magyar Alkotmánybíróság szinte az EU-sal megegyező határozatot hozott. A jogalkotó akkor nem lépett ebbe az irányba.