Munkabiztonság és vírusveszély

A munkáltatóknak kötelessége a COVID-19 megfékezése, intézkedések hozatala a munkahelyeken azért, hogy a foglalkoztatottaik egészségesek maradjanak.

Kiemelten gondolni kell azon munkavállalókra akik a veszélyezettebb csoportba tartoznak (pl. a 65 év felettiek, szív- és érrendszeri, tüdő- és légzőszervi, daganatos megbetegedések, cukorbetegség, immunbetegség, vese- és májbetegedések, transzplantáció, megváltozott munkaképességű dolgozók), illetve azokra, akik átestek a közelmúltban műtéti beavatkozáson

Munkáltatóként érdemes mindenekelőtt átgondolni, hogy van-e esetleg bármi olyan feladat, amit a kolléga – ha átmenetileg is – otthonról is meg tud csinálni, ha megkapja hozzá a kellő támogatást a vállalat részéről.

Amennyiben erre egyáltalán nincs lehetőség, az egyik legkézenfekvőbb megoldás lehet, hogy a munkavállaló szabadság terhére otthon marad vagy amennyiben egészségügyi állapota azt indokolja, táppénzre megy.

Azokra vonatkozólag, akik ezekben a nehéz időszakokban is bejárnak munkahelyükre, be kell vezetni olyan intézkedéseket, melyek az összes munkavállaló, de különösképpen a megváltozott munkaképességű alkalmazottak egészségét, biztonságát szolgálják. (kiemelten a kézmosásra, fertőtlenítésre, közösségi étkezésre és az öltözők használatára vonatkozóan)

A home office, nem távmunka

Fontos elkülöníteni a home office, otthoni munkavégzés fogalmát a távmunkától. Míg a távmunka tartós, a Munka Törvénykönyvében szabályozott és kifejezetten erre vonatkozó munkaszerződéssel jön létre, az otthoni munkavégzés jogilag jelenleg nem rendezett kategória, többnyire eseti jellegű és a normál munkaviszony keretei érvényesek rá, azon belül tekinthető egyfajta egyszerűsítésnek, kedvezménynek vagy a mostani aktuális helyzetben szükségszerűségnek.

Mi a távmunka?
A távmunka a munka és magánélet összehangolásának eszközeként az Európai Unió által is
támogatott munkavégzési forma. A távmunkavégzés keretében a munkavállaló a munkáját
rendszeresen, a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen – jellemzően lakhelyén –,
számítástechnikai eszközök útján végzi, és annak eredményét elektronikusan továbbítja.

Meg kell jegyezni, hogy a bedolgozói munka, az esetenkénti otthon végzett munka vagy a
változó helyen végzett munka nem minősül távmunkának, így ezekre az esetekre a
távmunkavégzésre vonatkozó speciális szabályok nem alkalmazhatók. Az otthon végzett
munka esetén azt szükséges megvizsgálni, hogy arra a felek megállapodása alapján milyen
feltételekkel kerül sor, azaz a munkaszerződésben meghatározott munkahelytől eltérően,
kivételesen, alkalomszerűen, ad hoc jelleggel a munkavállaló otthonában hogyan tehet eleget a
munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése az
Mvt. 2. § (2) bekezdése értelmében – így távmunka esetén is – a munkáltató felelőssége,
amelyet nem érintenek a munkavállalók munkavédelmi kötelezettségei.

A koronavírussal kapcsolatban felmerülő munkavédelmet is érintő kérdések-válaszok

Kérdés: Szükségem van-e valamilyen maszkra, hogy megvédjem magam a koronavírus ellen?

Válasz: Ha egészséges, akkor kell csak maszkot viselnie, ha olyan személyt ápol, aki esetleg az új koronavírussal érintkezett. Ilyen esetben hatékony az FFP2, leghatékonyabb az FFP3 típusú szűrőmaszk.

Kérdés: Ki biztosítja a munkahelyeken az egyéni védőeszközöket, kötelező-e azokat viselni?

Válasz: Amennyiben a munkáltató kötelezővé teszi az egyéni védőeszköz használatát, azt a munkáltatónak kell biztosítania az előírásoknak megfelelően viselnie kell. Ha a dolgozó saját elhatározásból szeretne viselni saját védőeszközt, azt a munkáltatóval engedélyeztetnie kell tekintettel arra, hogy a védőeszköz viselése a munkavégzést zavarhatja és bizonyos esetben többletkockázatot okozhat.

Kérdés: Ha koronavírus fertőzést kaptam a munkahelyemen az munkabalesetnek számít-e és baleseti táppénzt kapok érte?

Válasz: A vírusfertőzés nem baleset, így munkabalesetnek sem minősülhet. Foglalkozási megbetegedés lehet, ha bizonyítható a munkahelyi eredet. Ennek feltétele, hogy egy orvos a betegséget foglalkozási megbetegedés gyanújaként bejelenti, a munkavédelmi hatóság kivizsgálja és azt a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv foglalkozási megbetegedésként nyilvántartásba veszi. Végül a társadalombiztosítási szerv dönt az ellátásáról.